|
| Mohamad Ali Jafari, az iráni Forradalmi Gárda korábbi vezetője imádkozik Kászim Szulejmáni és társai koporsóinál gyászszertatásukon Teheránban. EPA/IRAN'S SUPREME LEADER OFFICE |
Washington akár Irán kulturális létesítményeire is kész katonai csapást mérni, jelentette be Donald Trump.
Ők meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit (...) Ez így nem igazságos
– érvelt az amerikai elnök, aki ezzel – egyelőre csak verbálisan – újabb szintre emelte a múlt héten kirobbant amerikai-iráni konfliktust.
Mint arról beszámoltunk, múlt csütörtökön az amerikai hadsereg Irak fővárosában, Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét, amire válaszul az iráni vezetés katonai ellencsapást helyezett kilátásba.
Háborús bűnnel érne fel
A BBC emlékeztet arra, hogy ha Trump valóban Irán kulturális örökségét bombázná, azt a nemzetközi jog értelmében háborús bűnnek lehetne tekinteni.
A perzsa államban két tucatnyi olyan kulturális helyszín található, amelyeket az ENSZ a világörökség részének – és így védettnek – nyilvánított. A világszervezet szerint ezeket a helyeket kulturális, történelmi és tudományos jelentőségük miatt meg kell őrizni. Ide tartozik a többi között:
- Perszepolisz. A romváros az Óperzsa Birodalom egyik fővárosa volt, időszámításunk előtt a hatodik században kezdték építeni.
- Nags-e Dzsahán tér. A 17. század elején épült Iszfahán városban, ez a világ egyik legnagyobb főtere.
- Golesztán-palota. A Teheránban található palota az Iránt 1785-től 1925-ig irányító Kádzsár-dinasztia rezidenciája és hatalmi központja volt.
Washingtonban is megdöbbentek
Nem csoda hát, hogy Trump fenyegetése olaj volt a tűzre Iránban.
A történelem évezredei során jöttek barbárok, feldúlták a városainkat, eltörölték az emlékműveinket és felgyújtották a könyvtárainkat. De hol vannak ők most? Mi viszont még mindig itt vagyunk és szilárdan állunk
– közölte Mohammad Javad Zarif, Irán külügyminisztere Twitter-üzenetében.
Trumpot Boris Johnson brit kormányfő is óva intette szóvivője útján a kulturális örökség elleni támadástól.
A New York Times értesülése szerint az amerikai elnök mondatait még saját adminisztrációja is meglepetéssel fogadta. Az egyik, közelebbről meg nem nevezett amerikai nemzetbiztonsági tisztviselő szerint kormányának világossá kellene tennie, hogy nem fog szándékosan háborús bűnöket elkövetni.
Nem lődözhetnek bármire
Scott R. Anderson, aki Barack Obama korábbi amerikai elnök idején volt a külügyminisztérium jogásza, pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy még az amerikai védelmi minisztérium is régóta elismeri: csak katonai szempontból fontos célpontokat lehet támadni.
Nem kezdhetsz el csak úgy lődözni bármire, amire kedved tartja, például egy kulturális helyre.
Anderson szerint ugyanakkor Trump túloz, és megpróbál keménynek látszani. Azaz – tesszük hozzá – burkolt fenyegetése inkább a verbális hadviselés része lehet, azt nem kell feltétlenül készpénznek venni.
Irán bosszút ígér
A legfőbb iráni vezető, Ali Hamenei ajatollah mindenesetre már Szulejmáni meggyilkolása után közvetlenül könyörtelen bosszút helyezett kilátásba. Huszein Degán tábornok, korábbi védelmi miniszter szintén katonai választ ígért: szerinte Irán az Egyesült Államok katonai létesítményei ellen fog támadásokat végrehajtani. A perzsa állam egyben felmondta a 2015-ben kötött alkut nukleáris tevékenységének korlátozásáról.
Szeinab Szulejmáni, a likvidált tábornok lánya apja mai búcsúztatásán pedig kijelentette, hogy fekete nap vár az Egyesült Államokra és szövetségesére, Izraelre. Az iráni televízió szerint a teheráni gyászszertartáson emberek milliói vettek részt.
Moszkvába repül Merkel
A krízis miatt még a NATO is rendkívüli ülést hívott össze. Német lapértesülések szerint pedig Angela Merkel német kancellár szombaton külügyminisztere, Heiko Maas társaságában Moszkvában tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a válság megoldásáról.
Maas ma egyébként kritizálta Trump bejelentését, miszerint kemény szankciókat vezet be Irak ellen, ha a közel-keleti ország valóban távozásra szólítja fel az amerikai katonákat. A német külügyminiszter szerint az amerikai elnök fenyegetése per pillanat nem igazán segít.
Korábbi háttéranyagunk a témában: Itt várható az iráni bosszú – a megbújó kínai és izraeli kártya.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
