Az első hónapokban tapasztalt gyors növekedés májusban több ágazatban is megtorpant. Áprilishoz képest a termelés, illetve a forgalom volumene az iparban 1 százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent, az építőipar ugyanakkor továbbra is erősödik.
Jön a választás, több lesz közmunka
A GKI szerint kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közfoglalkoztatottakkal együtt több mint 6 százalékkal, de nélkülük is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, azonban a lassuló dinamika itt is megmutatkozik. A munkanélküliek aránya a második negyedévben 8 százalék volt, 2,3 százalékponttal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de azonos a 2014. március-májusival.
Ez utóbbi azt jelzi, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenését éppen csak ellensúlyozni tudták a nyáron megnövekvő munkaalkalmak. Az önkormányzati választások előtt újra bővülni fog a közfoglalkoztatás, az év végén azonban már a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.
És a bérek?
Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül 6 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1 százalékkal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek.
Májusban a közfoglalkoztatottak nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele - írta a gazdaságkutató.
Jövőre kevésbé költekezünk?
Az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7 százalék volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét.
A reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már valószínűtlen - véli a GKI.
Van miért aggódni
A gazdaságkutató jelezte továbbá, hogy a nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, és egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét.
Az eurózónában alkalmazott monetáris lazítás következtében akár ezermilliárd euró többlet-likviditás kerülhet a piacra, ami a feltörekvő piacok kockázatvállalásának növekedését eredményezheti.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 végéig nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses a GKI szerint.
Már a következő ukrajnai találkozót szervezik. 
