Lars-Gunnar Wigemark szerint nem kérdéses, hogy a boszniai-horvát határ közelében befogadóközpontot kell létrehozni a bevándorlók hosszabb távú elhelyezése céljára, a korábban erre kijelölt épület azonban erre nem alkalmas. Bosznia-Hercegovina és Montenegró területén már 2015-ben meghatározták a befogadóközpontok lehetséges helyszíneit, akkor azonban a bevándorlók elkerülték ezeket az országokat – most viszont ennek is eljött az ideje.

Alig kér valaki menedékjogot

A statisztikák szerint 2018-ban eddig több mint hétezer migráns lépett be Bosznia területére, ám csak 662-en kértek menedékjogot, a többiek vagy már tovább haladtak a nyugat-európai országok felé, vagy ezt tervezik. Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának (UNODC) a menekültcsempészetről szóló első globális tanulmánya szerint 2016-ban legalább 2,5 millió migránst szállítottak át illegálisan a határokon embercsempészek 2016-ban, ezzel átszámítva több mint 1900 milliárd forintos bevételre tettek szert.

A hivatal szerint az Egyesült Államok és az EU-tagállamok ekkora összeget költöttek 2016-ban a humanitárius segélyezésre világszerte. Hozzátették: a menekültcsempészettel kapcsolatos tevékenységek következtében több ezer haláleset történik évente. Sok menekült a vízbe fullad, míg sokan mások balesetekben vagy a rendkívüli időjárási viszonyok következtében vesztik életüket. A feljegyzések szerint a földközi-tengeri a leghalálosabb útvonal a világ csempészútvonalain történt halálesetek mintegy felével. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>

Az EU legutóbbi tervei a jelek szerint egyre inkább afelé tolódnak, hogy a menekülteket az unión kívül helyezzék el: az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) hamarosan bemutatja javaslatait a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán belül és kívül létrehozandó központokról. Erről itt olvashatsz részletesebben >>>