|
| (Fotó: MTI/Mónus Márton) |
A magyar lakosság egészségi állapota nem éri el a hasonló fejlettségű országokét a régióban, ami a társadalom fokozatos öregedése miatt egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre – ezzel a megállapítással kezdődik a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programjának Egészséges társadalom címet viselő fejezete. A múlt héten publikált 230 oldalas program közel 30 oldalon keresztül mutatja be a magyar egészségügy helyzetét, és próbálnak javaslatokat megfogalmazni a helyzet orvoslására.
Fontos lenne a korai megelőzés
64 év egészségben várható élettartam – ezt a fő célt tűzték ki a jelentés készítői. Mint írják, Magyarországon sokan szenvednek olyan betegségekben, amelyek egészségesebb életmóddal elkerülhetőek lennének (például magas vérnyomás- és cukorbetegség). A magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek jelentős részét csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti az eredményességet.
|
| Egészségesen várható évek (2016, forrás: Eurostat/MNB) |
Az MNB szerint komoly hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra, hiszen a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és a legtakarékosabb megoldás a lakosság egészségi állapotának javítására, de ez elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren kívül lehetséges.
Helyzetértékelésükben kitérnek arra is, hogy különös figyelmet kellene fordítani az alkohol, azon belül is kiemelten a rossz minőségű röviditalok fogyasztásának csökkentésére, a dohányzás visszaszorítására, ami jelentősen hozzájárul bizonyos krónikus betegségek kialakulásához és a korai halálozáshoz. Aggasztó továbbá az is, hogy hazánkban az elhízott lakosság aránya a harmadik legmagasabb az Európai Unióban.
|
| Elhízott lakosság aránya (2014, forrás: Eurostat/MNB) Megjegyzés: Elhízottnak az számít, akinek a BMI értéke 30 felett van. |
Ezek megoldására hétpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:
- egészséges étkezési szokások elősegítése tájékoztatással, adókedvezményekkel,
- nagyobb hangsúlyt kaphatna az egészségügyi alapismeretek oktatása a közoktatásban,
- tovább bővítenék a népegészségügyi termékadót,
- emelnék a röviditalok jövedéki adóját,
- emelnék a dohánytermékek jövedéki adóját,
- elősegítenék a rendszeres sportolást. (Többek között a vállalati sportkörök támogatásával, a sportolással kapcsolatos költségek egészségpénztári elszámolhatóságának engedélyezésével, a sporteszközök áfatartalmának csökkentésével, a tömegsportra alkalmas létesítmények fejlesztésének támogatásával.)
- pályázatokkal támogatnák a minőségi munka- és lakókörnyezet kialakítását. (Ez célzott pályázati forrásokat jelentene ergonomikus munkahelyi székekre, világításra, a lakókörnyezet esetében minőségi ágyakra adnának pénzt, illetve az iskolák is pályázhatnának ergonomikus székekre, padokra, a helyes tartást elősegítő eszközökre.)
Későn diagnosztizált betegségek
Külön alfejezet foglalkozik a korai felismerés fontosságával. A Versenyképességi program szerint a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek számottevő részét csak késői stádiumban diagnosztizálják. A betegségek korai felismeréséhez viszont javítani kellene az ellátórendszerhez való hozzáférést. Továbbá a magyarok lelki egészségének megőrzése a jelenleginél kiemeltebb szerepet kellene, hogy kapjon az ellátórendszerben és a társadalmi közbeszédben egyaránt. Ennek okát abban látják, hogy Magyarországon a depressziós tünetektől szenvedők aránya magasabb az uniós, és főként a régiós átlagnál.
|
| Depressziós tünetektől szenvedők aránya (2014, forrás: Eurostat/MNB) |
A problémák kezelésére a javasolt lépések:
- a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése. Ehhez a jelentés készítői szerint célszerű lenne bővíteni a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például: vérvétel), illetve a magasabb szintű ellátást úgy kellene megszervezni, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből tudják a megfelelő szakorvoshoz utalni a betegeket.
- Jobban kellene támogatni a rendszeres állapotfelméréseket és szűrővizsgálatokat,
- létrehoznának egy Nemzeti Egészségügyi Adatbázist. Itt gyűjtenék a szűrővizsgálatok eredményeit.
- Mentális egészségcsomag létrehozása a magyarok lelki egészségének javításához. (Ennek oka, hogy az OECD legfrissebb becslése szerint Magyarországon a mentális betegségek éves költsége meghaladja a GDP 3,1 százalékát.)
- A mentési rendszer fejlesztése, hiszen az időben elvégzett beavatkozások növelik a túlélési esélyeket. Az Országos Mentőszolgálat adatai alapján 2017-ben a mentők csak az esetek 65 százalékában tudtak a célként megjelölt 15 percen belül kiérkezni a helyszínre. Hogy csökkenjenek a kiérkezési idők és a területi különbségek (például Pest megyében 50 százalék alatt volt a 15 percen belüli kiérkezési arány), ehhez a dolgozói létszámot is növelnék.
Mennyibe kerül egy beteg? - átalakítanák az egészségügy finanszírozását
A Versenyképességi program készítői úgy látják, az egészségügyi rendszer állami finanszírozása jelenleg nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához. A magyar egészségügyi ellátórendszer fontos problémája, hogy az ellátási csomag nincs definiálva és a szereplők nincsenek tisztában az egyes ellátások tényleges költségeivel. A hazai ellátóintézmények nagy része nem tudja megmondani, hogy egy beteg konkrét kezelése pontosan mennyibe is került.
|
| Egészségügyi szolgáltatók adósságállománya. Az egészségügyi intézmények idősora tartalmazza a járó- és fekvőbeteg ellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket is. (Forrás: Magyar Államkincstár) |
Probléma az is, hogy a piaci magánfinanszírozásnak (egészségpénztárak, egészségbiztosítók) korlátot jelent, hogy az állami egészségügyi rendszer viszonya a magánfinanszírozással nincs tisztázva. Az egészségpénztárakon keresztül az ügyfelek csak akkor tudják igénybe venni az állami ellátók szolgáltatásait, ha az ellátók képesek számlát kiállítani az ellátások költségeiről, ez azonban a jelenlegi rendszerben csak korlátozottan működik.
Gondot jelent, hogy nincs visszacsatolás az eredményes gyógyulás és a finanszírozás között. Sok esetben az intézmények nem is értesülnek arról, hogy mi a beteg további sorsa, hogy az általuk elvégzett kezelés ténylegesen elérte-e a várt eredményt.
Elöregedett orvosok, szakdolgozók, munkaerőhiány
Az MNB szerint a működési engedéllyel rendelkezdő orvosok lakosságarányos száma magasabb Magyarországon a többi visegrádi országok átlagánál, azonban elmarad az uniós átlagtól. De a magyar állami egészségügyi rendszer a szakmai szereplők beszámolói alapján jelentős szakemberhiánnyal küzd, amelynek okai túlmutatnak a bérezés kérdésén. A program készítői megjegyzik: a bérfejlesztések elmúlt évekig történő elmaradása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az állami egészségügyi rendszer elvesztette vonzerejét. Az állami egészségügyi rendszer szakemberhiányában jelentős szerepet játszik a magán- és a külföldi ellátóintézmények elszívó hatása és a pályaelhagyás.
|
| Az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet létszáma ezer lakosra vetítve. Az orvosok száma a működési nyilvántartásban szereplőket tartalmazza. Az egészségügyi szakszemélyzet tartalmazza az ápolókat, a szülésznőket, az egészségügyi asszisztenseket és a házi gondozást végzőket. (2016 vagy legutóbbi elérhető adat, forrás: Forrás: Eurostat/MNB) |
Ezek a tényezők együttesen eredményezték azt, hogy a hazai orvosi és a szakdolgozói kar elöregedett. Magyarországon az orvosok 42 százaléka idősebb 55 évnél, 17 százaléka pedig 65 évnél is, bár ez a tendencia nem csupán Magyarországra, hanem az Unió számos országára jellemző.
|
| Az orvosok életkori megoszlása (2016 vagy legutóbbi elérhető adat, forrás: Eurostat/MNB) |
A felvetett problémákra két javaslatot tett a Versenyképességi program:
- Az általános munkaerőhiányra megfontolásra javasolják az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását. Ezen felül a szakemberek kiégésének megelőzése érdekében javítani kellene a humán erőforrás monitorozásának rendszerét, hogy az ellátószemélyzet ténylegesen csak a meghatározott maximális mennyiséget dolgozhassa.
- Másik felvetésük a szakdolgozói pálya vonzóbbá tétele (például: a megkezdett bérfejlesztés folytatása, lakhatási támogatás biztosítás, kórházi bölcsődék létrehozása), illetve a kiegészítő szakemberek (például: pszichológusok, dietetikusok) és személyzet (például: adminisztrátorok) számának növelése. Ahhoz, hogy a betegek hozzájussanak a szükséges orvosi vizsgálatokhoz, át kellene alakítani az orvosok mindennapi feladatait. Minden olyan feladatot, amelyhez pedig nem szükséges orvosi szaktudás, ki kellene szervezni a szakszemélyzetre.
Alulfinanszírozott egészségügy
Az Eurostat adatai szerint GDP arányában mért egészségügyi kiadások terén Magyarország jelenlegi 7,4 százalékos arányával elmarad az EU átlagtól (8,4 százalék) és a fejlett EU országoktól egyaránt, hiszen például a kiadások aránya Finnországban 9,4 százalék, Ausztriában 10,4 százalék, Hollandiában 10,6 százalék, Svédországban 10,9 százalék a teljes GDP értékéhez viszonyítva.
|
| Egészségügyi kiadások GDP arányos mértéke finanszírozó szerint (2016 vagy legutóbbi elérhető, forrás: Eurostat/MNB) |
A hazai kiadások esetében 4,9 százalékpont állami forrásból, 0,3 százalékpont a szabályozott és felügyelt közvetítő-intézményeken (egészségpénztárakon, magán egészségbiztosításokon és nonprofit szervezeteken), azaz intézményesített csatornákon keresztül, 2,2 százalékpont pedig közvetlenül a háztartásoktól érkezett.
Magánforrások intézményesített és irányított felhasználásához a következő javaslatokat tették:
- szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtése,
- alanyi jogú egészségpénztári tagság és a be- és kifizetések célzott ösztönzése,
- prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatásának bővítése,
- adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra,
- magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény.
A várólista megkerülésének sajátos módja
Az MNB programja kitér arra is, hogy a magyar egészségügyi rendszerben nem megfelelő a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzés színvonala sem. Szerintük ameddig nem rendelkezünk megbízható információkkal az ellátórendszer működéséről és így a lakosság egészségi állapotáról, addig az egészségügyi ágazat fejlődése nem lesz mérhető.
A szakmai ellenőrzés erősítése elengedhetetlen lenne azért is, hogy az állami és a magán ellátórendszerben kezelt betegek egyértelműen elkülöníthetők legyenek egymástól. Példának hozzák, hogy jelenleg bevett gyakorlat Magyarországon, hogy egy beteg a várakozási idő megkerülése érdekében elmegy egy orvos magánrendelésére. Az orvos diagnosztizálja a beteget, azonban a szükséges kezelést már nem a magánrendelésen, hanem a fő munkahelyén, egy államilag finanszírozott kórházban, a várólista megkerülésével végzi el. A kezelést után a beteg azonban már ismét a fizetős magánrendelésre jár kontrollra. Ebben az esetben az kezelés költségének nagy részét az állam állta, miközben a beteg jelentős összegekért cserébe megelőzte a többi várakozót.
Túl sok ideig fekszünk a kórházban
A Versenyképességi program szerint a hazai ellátórendszer alapvetően a legdrágább ellátási formát jelentő kórházak köré épül fel. Az OECD országok közül hazánkban az egyik legmagasabb az egy főre jutó kórházi ágyak száma. A hazai aktív fekvőbeteg ellátás kihasználtsága nemzetközi összehasonlításban alacsony, miközben az átlagos kórházi tartózkodás hossza kifejezetten magas. Ezért célszerű lenne felülvizsgálni a fekvőbeteg intézmények struktúráját.
|
| Átlagos kórházi tartózkodás (2016 vagy legutóbbi elérhető, forrás: Eurostat/MNB) |
Az ellátórendszer hatékonyabbá válásának könnyen megvalósítható módja lehet az egynapos ellátások keretében történő kezelések arányának növelése.
Javasolják még, hogy érdemes lenne szakmai szempontok mentén felülvizsgálni, hogy valóban szükség van-e ilyen mennyiségű és szerkezetű vényköteles gyógyszer felírására. Továbbá a folyamatos gyógyszerellátás biztosításához az MNB szerint érdemes megfontolni a gyógyszer nagykereskedelem stratégiai iparággá nyilvánítását. Nagyobb hangsúlyt helyeznének olyan távdiagnosztikai egészségügyi megoldások hazai elterjesztésére, amelyek lehetővé teszik az orvos-beteg találkozások számának csökkentését, illetve biztosítják a betegek folyamatos monitorozását. Utolsó javaslatként az ellátás szervezését egyszerűsítő innovatív technológiák alkalmazását is szorgalmazzák. Például az interneten keresztül történő ügyintézés és időpontfoglalás.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
