Elárulták Matolcsyék, hogyan tennék rendbe az egészségügyet
Rosszabb a magyarok egészségi állapota, mint a hasonló fejlettségű országok lakosaié a régióban, a hazai egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek többségét csak későn diagnosztizálják, az orvosszakma elöregedett, nem tudni, ténylegesen mennyibe kerül egy beteg kezelése – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja.
 |
| (Fotó: MTI/Mónus Márton) |
A magyar lakosság egészségi állapota nem éri el a hasonló fejlettségű országokét a régióban, ami a társadalom fokozatos öregedése miatt egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre – ezzel a megállapítással kezdődik a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programjának Egészséges társadalom címet viselő fejezete. A múlt héten publikált 230 oldalas program közel 30 oldalon keresztül mutatja be a magyar egészségügy helyzetét, és próbálnak javaslatokat megfogalmazni a helyzet orvoslására.
Fontos lenne a korai megelőzés
64 év egészségben várható élettartam – ezt a fő célt tűzték ki a jelentés készítői. Mint írják, Magyarországon sokan szenvednek olyan betegségekben, amelyek egészségesebb életmóddal elkerülhetőek lennének (például magas vérnyomás- és cukorbetegség). A magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek jelentős részét csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti az eredményességet.
 |
| Egészségesen várható évek (2016, forrás: Eurostat/MNB) |
Az MNB szerint komoly hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra, hiszen a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és a legtakarékosabb megoldás a lakosság egészségi állapotának javítására, de ez elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren kívül lehetséges.
Helyzetértékelésükben kitérnek arra is, hogy különös figyelmet kellene fordítani az alkohol, azon belül is kiemelten a rossz minőségű röviditalok fogyasztásának csökkentésére, a dohányzás visszaszorítására, ami jelentősen hozzájárul bizonyos krónikus betegségek kialakulásához és a korai halálozáshoz. Aggasztó továbbá az is, hogy hazánkban az elhízott lakosság aránya a harmadik legmagasabb az Európai Unióban.
 |
| Elhízott lakosság aránya (2014, forrás: Eurostat/MNB) Megjegyzés: Elhízottnak az számít, akinek a BMI értéke 30 felett van. |
Ezek megoldására hétpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:
- egészséges étkezési szokások elősegítése tájékoztatással, adókedvezményekkel,
- nagyobb hangsúlyt kaphatna az egészségügyi alapismeretek oktatása a közoktatásban,
- tovább bővítenék a népegészségügyi termékadót,
- emelnék a röviditalok jövedéki adóját,
- emelnék a dohánytermékek jövedéki adóját,
- elősegítenék a rendszeres sportolást. (Többek között a vállalati sportkörök támogatásával, a sportolással kapcsolatos költségek egészségpénztári elszámolhatóságának engedélyezésével, a sporteszközök áfatartalmának csökkentésével, a tömegsportra alkalmas létesítmények fejlesztésének támogatásával.)
- pályázatokkal támogatnák a minőségi munka- és lakókörnyezet kialakítását. (Ez célzott pályázati forrásokat jelentene ergonomikus munkahelyi székekre, világításra, a lakókörnyezet esetében minőségi ágyakra adnának pénzt, illetve az iskolák is pályázhatnának ergonomikus székekre, padokra, a helyes tartást elősegítő eszközökre.)
Későn diagnosztizált betegségek
Külön alfejezet foglalkozik a korai felismerés fontosságával. A Versenyképességi program szerint a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek számottevő részét csak késői stádiumban diagnosztizálják. A betegségek korai felismeréséhez viszont javítani kellene az ellátórendszerhez való hozzáférést. Továbbá a magyarok lelki egészségének megőrzése a jelenleginél kiemeltebb szerepet kellene, hogy kapjon az ellátórendszerben és a társadalmi közbeszédben egyaránt. Ennek okát abban látják, hogy Magyarországon a depressziós tünetektől szenvedők aránya magasabb az uniós, és főként a régiós átlagnál.
 |
| Depressziós tünetektől szenvedők aránya (2014, forrás: Eurostat/MNB) |
A problémák kezelésére a javasolt lépések:
- a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése. Ehhez a jelentés készítői szerint célszerű lenne bővíteni a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például: vérvétel), illetve a magasabb szintű ellátást úgy kellene megszervezni, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből tudják a megfelelő szakorvoshoz utalni a betegeket.
- Jobban kellene támogatni a rendszeres állapotfelméréseket és szűrővizsgálatokat,
- létrehoznának egy Nemzeti Egészségügyi Adatbázist. Itt gyűjtenék a szűrővizsgálatok eredményeit.
- Mentális egészségcsomag létrehozása a magyarok lelki egészségének javításához. (Ennek oka, hogy az OECD legfrissebb becslése szerint Magyarországon a mentális betegségek éves költsége meghaladja a GDP 3,1 százalékát.)
- A mentési rendszer fejlesztése, hiszen az időben elvégzett beavatkozások növelik a túlélési esélyeket. Az Országos Mentőszolgálat adatai alapján 2017-ben a mentők csak az esetek 65 százalékában tudtak a célként megjelölt 15 percen belül kiérkezni a helyszínre. Hogy csökkenjenek a kiérkezési idők és a területi különbségek (például Pest megyében 50 százalék alatt volt a 15 percen belüli kiérkezési arány), ehhez a dolgozói létszámot is növelnék.
Mennyibe kerül egy beteg? - átalakítanák az egészségügy finanszírozását
A Versenyképességi program készítői úgy látják, az egészségügyi rendszer állami finanszírozása jelenleg nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához. A magyar egészségügyi ellátórendszer fontos problémája, hogy az ellátási csomag nincs definiálva és a szereplők nincsenek tisztában az egyes ellátások tényleges költségeivel. A hazai ellátóintézmények nagy része nem tudja megmondani, hogy egy beteg konkrét kezelése pontosan mennyibe is került.
 |
| Egészségügyi szolgáltatók adósságállománya. Az egészségügyi intézmények idősora tartalmazza a járó- és fekvőbeteg ellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket is. (Forrás: Magyar Államkincstár) |
Probléma az is, hogy a piaci magánfinanszírozásnak (egészségpénztárak, egészségbiztosítók) korlátot jelent, hogy az állami egészségügyi rendszer viszonya a magánfinanszírozással nincs tisztázva. Az egészségpénztárakon keresztül az ügyfelek csak akkor tudják igénybe venni az állami ellátók szolgáltatásait, ha az ellátók képesek számlát kiállítani az ellátások költségeiről, ez azonban a jelenlegi rendszerben csak korlátozottan működik.
Gondot jelent, hogy nincs visszacsatolás az eredményes gyógyulás és a finanszírozás között. Sok esetben az intézmények nem is értesülnek arról, hogy mi a beteg további sorsa, hogy az általuk elvégzett kezelés ténylegesen elérte-e a várt eredményt.
Elöregedett orvosok, szakdolgozók, munkaerőhiány
Az MNB szerint a működési engedéllyel rendelkezdő orvosok lakosságarányos száma magasabb Magyarországon a többi visegrádi országok átlagánál, azonban elmarad az uniós átlagtól. De a magyar állami egészségügyi rendszer a szakmai szereplők beszámolói alapján jelentős szakemberhiánnyal küzd, amelynek okai túlmutatnak a bérezés kérdésén. A program készítői megjegyzik: a bérfejlesztések elmúlt évekig történő elmaradása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az állami egészségügyi rendszer elvesztette vonzerejét. Az állami egészségügyi rendszer szakemberhiányában jelentős szerepet játszik a magán- és a külföldi ellátóintézmények elszívó hatása és a pályaelhagyás.
 |
| Az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet létszáma ezer lakosra vetítve. Az orvosok száma a működési nyilvántartásban szereplőket tartalmazza. Az egészségügyi szakszemélyzet tartalmazza az ápolókat, a szülésznőket, az egészségügyi asszisztenseket és a házi gondozást végzőket. (2016 vagy legutóbbi elérhető adat, forrás: Forrás: Eurostat/MNB) |
Ezek a tényezők együttesen eredményezték azt, hogy a hazai orvosi és a szakdolgozói kar elöregedett. Magyarországon az orvosok 42 százaléka idősebb 55 évnél, 17 százaléka pedig 65 évnél is, bár ez a tendencia nem csupán Magyarországra, hanem az Unió számos országára jellemző.
 |
| Az orvosok életkori megoszlása (2016 vagy legutóbbi elérhető adat, forrás: Eurostat/MNB) |
A felvetett problémákra két javaslatot tett a Versenyképességi program:
- Az általános munkaerőhiányra megfontolásra javasolják az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását. Ezen felül a szakemberek kiégésének megelőzése érdekében javítani kellene a humán erőforrás monitorozásának rendszerét, hogy az ellátószemélyzet ténylegesen csak a meghatározott maximális mennyiséget dolgozhassa.
- Másik felvetésük a szakdolgozói pálya vonzóbbá tétele (például: a megkezdett bérfejlesztés folytatása, lakhatási támogatás biztosítás, kórházi bölcsődék létrehozása), illetve a kiegészítő szakemberek (például: pszichológusok, dietetikusok) és személyzet (például: adminisztrátorok) számának növelése. Ahhoz, hogy a betegek hozzájussanak a szükséges orvosi vizsgálatokhoz, át kellene alakítani az orvosok mindennapi feladatait. Minden olyan feladatot, amelyhez pedig nem szükséges orvosi szaktudás, ki kellene szervezni a szakszemélyzetre.
Alulfinanszírozott egészségügy
Az Eurostat adatai szerint GDP arányában mért egészségügyi kiadások terén Magyarország jelenlegi 7,4 százalékos arányával elmarad az EU átlagtól (8,4 százalék) és a fejlett EU országoktól egyaránt, hiszen például a kiadások aránya Finnországban 9,4 százalék, Ausztriában 10,4 százalék, Hollandiában 10,6 százalék, Svédországban 10,9 százalék a teljes GDP értékéhez viszonyítva.
 |
| Egészségügyi kiadások GDP arányos mértéke finanszírozó szerint (2016 vagy legutóbbi elérhető, forrás: Eurostat/MNB) |
A hazai kiadások esetében 4,9 százalékpont állami forrásból, 0,3 százalékpont a szabályozott és felügyelt közvetítő-intézményeken (egészségpénztárakon, magán egészségbiztosításokon és nonprofit szervezeteken), azaz intézményesített csatornákon keresztül, 2,2 százalékpont pedig közvetlenül a háztartásoktól érkezett.
Magánforrások intézményesített és irányított felhasználásához a következő javaslatokat tették:
- szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtése,
- alanyi jogú egészségpénztári tagság és a be- és kifizetések célzott ösztönzése,
- prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatásának bővítése,
- adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra,
- magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény.
A várólista megkerülésének sajátos módja
Az MNB programja kitér arra is, hogy a magyar egészségügyi rendszerben nem megfelelő a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzés színvonala sem. Szerintük ameddig nem rendelkezünk megbízható információkkal az ellátórendszer működéséről és így a lakosság egészségi állapotáról, addig az egészségügyi ágazat fejlődése nem lesz mérhető.
A szakmai ellenőrzés erősítése elengedhetetlen lenne azért is, hogy az állami és a magán ellátórendszerben kezelt betegek egyértelműen elkülöníthetők legyenek egymástól. Példának hozzák, hogy jelenleg bevett gyakorlat Magyarországon, hogy egy beteg a várakozási idő megkerülése érdekében elmegy egy orvos magánrendelésére. Az orvos diagnosztizálja a beteget, azonban a szükséges kezelést már nem a magánrendelésen, hanem a fő munkahelyén, egy államilag finanszírozott kórházban, a várólista megkerülésével végzi el. A kezelést után a beteg azonban már ismét a fizetős magánrendelésre jár kontrollra. Ebben az esetben az kezelés költségének nagy részét az állam állta, miközben a beteg jelentős összegekért cserébe megelőzte a többi várakozót.
Túl sok ideig fekszünk a kórházban
A Versenyképességi program szerint a hazai ellátórendszer alapvetően a legdrágább ellátási formát jelentő kórházak köré épül fel. Az OECD országok közül hazánkban az egyik legmagasabb az egy főre jutó kórházi ágyak száma. A hazai aktív fekvőbeteg ellátás kihasználtsága nemzetközi összehasonlításban alacsony, miközben az átlagos kórházi tartózkodás hossza kifejezetten magas. Ezért célszerű lenne felülvizsgálni a fekvőbeteg intézmények struktúráját.
 |
| Átlagos kórházi tartózkodás (2016 vagy legutóbbi elérhető, forrás: Eurostat/MNB) |
Az ellátórendszer hatékonyabbá válásának könnyen megvalósítható módja lehet az egynapos ellátások keretében történő kezelések arányának növelése.
Javasolják még, hogy érdemes lenne szakmai szempontok mentén felülvizsgálni, hogy valóban szükség van-e ilyen mennyiségű és szerkezetű vényköteles gyógyszer felírására. Továbbá a folyamatos gyógyszerellátás biztosításához az MNB szerint érdemes megfontolni a gyógyszer nagykereskedelem stratégiai iparággá nyilvánítását. Nagyobb hangsúlyt helyeznének olyan távdiagnosztikai egészségügyi megoldások hazai elterjesztésére, amelyek lehetővé teszik az orvos-beteg találkozások számának csökkentését, illetve biztosítják a betegek folyamatos monitorozását. Utolsó javaslatként az ellátás szervezését egyszerűsítő innovatív technológiák alkalmazását is szorgalmazzák. Például az interneten keresztül történő ügyintézés és időpontfoglalás.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
Címlapon
Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
Nagyon ketyeg az óra, lehet, hogy minden eszközt be kéne vetni a Föld megmentése érdekében. Erről tárgyal holnap a német kormány is. A fosszilis energiahordozók az üvegház-hatású gázok háromnegyedéért felelősek. Vajon ki lehetne-e ezeket váltani mind atomerőművekkel?
- Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
- Most fog igazán felpörögni az ingatlanpiac
- Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
- Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
- Megmagyarázta a MÁV, miért maradt ki több vonat
- Kemény fricskát kapott Trump
- Több száz pilótát rúgna ki a Ryanair – a CEO 100 millió eurót kaphat
- Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
- Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
További cikkek
-
Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
Véget ért csütörtökön a brit legfelsőbb bíróságon a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalása. Tovább
-
Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
A két legnagyobb kínai technológiai cég, a Tencent és az Alibaba nem kíván együttműködni egy a kormány által megtámogatott hitelminősítő programmal, ennek megfelelően nem is szeretnék kiadni ügyfeleik hitelinformációra vonatkozó adatait. Tovább
-
Magyarszágra jön Erdogan
November 7-én Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Tovább
-
Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
A szeptemberi orosz helyhatósági választások fő politikai üzenete az, hogy a nagyvárosi polgárok már nem vevők Putyinra és vonalvezetésére. Tovább
-
Trump bosszút állt Kalifornián
Az amerikai kormány megvonja a szövetségi engedélyt arra, hogy önállóan határozzák meg a kipufogógáz-kibocsátási szabályokat. Tovább
-
Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
Már sok éve gyűjtjük az adatokat, de soha nem volt olyan alacsony az Ausztriában dolgozók számának 12 hónapos növekedése, mint most. Tovább
-
Trump bekeményít: még durvább büntetőintézkedések jöhetnek Irán ellen
Lényegesen szigorúbb szankciók jöhetnek Irán ellen. Tovább
-
Megvan John Bolton utódja
Új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki Donald Trump amerikai elnök Robert O'Brien személyében. Tovább
-
Közeleg a Brexit - így csábítanák haza a kivándoroltakat a lengyelek
Hazatérésre biztatja az Egyesült Királyságban élő lengyel állampolgárokat Lengyelország londoni nagykövete. Tovább
-
Még mindig népszerűbbek a "listázott" alapítványok, mint a kormány civiljei
A tavalyihoz képest megcsappant a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány támogatói köre és egyszázalékos bevétele, a hazai Transparency Internationalnak viszont nagyjából ugyanannyian adakoztak, de többet, mint egy éve. A soroslistára kényszerített szervezetek közül továbbra is tarolnak a jótékonysági, gyermeksegítő és állatmentő alapítványok. Tovább
-
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. Tovább
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
