|
| A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt) |
Külön fejezetet szentel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált 330 pontból álló Versenyképességi programja a tudásalapú társadalomnak, ezen beül a köz- és a felsőoktatásnak. Fő célként jelölik meg, hogy legyen magyar egyetem is a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között. (Cikkünkben nem térünk ki arra, hogy az MNB milyen problémákat lát és javaslatokat ad a közoktatási rendszer fejlesztésére, ezúttal csak a felsőoktatás helyzetével foglalkozunk.)
„Az oktatási rendszer egyik legfőbb kihívása, hogy a munkaerőpiac olyan jövőbeli állapotára készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb” – írják a program készítői, egyúttal megjegyzik: célszerű lenne a felsőfokú, és azon belül is főleg a reál területeken végzett diplomások arányának növelése, amelyet elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélésének erősítése, a ráfordítások növelése és a lemorzsolódás csökkentése segíthet elő.
Társadalmi különbségek, korai iskolaelhagyás
A Versenyképességi program kitér arra, hogy a nemzetközi oktatási felmérések (TIMSS, PIRLS, PISA) eredményei alapján a magyar diákok kellően elsajátítják a kitűzött tananyagot, azonban azt nem tudják megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A magyar oktatási rendszer továbbá nem csökkenti kellően a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Részben ennek következtében a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a régiós és az osztrák szintnek.
Kevés pénzt fordítunk a felsőoktatásra, kutatás-fejlesztésre
Az OECD szerint Magyarország régiós és nemzetközi összehasonlításban is átlag alatt fordít felsőoktatásra: a felsőoktatási kiadások a GDP 0,9 százalékát tették ki, ami elmarad a többi visegrádi ország (1,4 százalék), az OECD országok (1,5 százalék) és Ausztria (1,7 százalék) átlagától. Ezen felül Magyarországon csak a kiadások 63 százaléka származik állami forrásból, amely szintén elmarad a környező országok értékeitől.
|
| Felsőoktatási intézményekre fordított kiadások a GDP arányában (2015, forrás: OECD/MNB) |
Ugyanakkor a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén is elmaradunk más országoktól. Az OECD országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék).
|
| Felsőoktatási intézmények K+F kiadásai (2015, forrás: OECD/MNB) |
Az MNB programja szerint a források bővítése érdekében javítani lehet az egyetemi infrastruktúra kihasználtságát egyes területek bérbeadásával, bővíteni lehet a hazai felsőoktatásban tanuló fizetős külföldi hallgatók számát, valamint be kellene vonni a vállalatokat is a felsőoktatás finanszírozásába. A helyzetértékelés kitér arra is, hogy a hazai felsőoktatási intézmények infrastrukturális háttere és technikai felszereltsége sok esetben elavult, felújításra vagy cserére szorul.
A hazai felsőoktatás javítására hatpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:
- versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban,
- felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése,
- a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése,
- a piaci igények és a magántőke becsatornázása az oktatásba,
- a felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése,
- egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége.
További célként fogalmazták meg a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását is. A Versenyképességi program kimondja: a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába. A QS World University Ranking szerint csak egy hazai intézmény szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között (a Szegedi Tudományegyetem a 470. helyen), valamint további 5 intézmény található a kibővített, 1000 egyetemet tartalmazó listában.
|
| A világ 500 legjobb egyeteme között szereplő európai uniós intézmények száma (2018, forrás: QS World University Ranking/MNB.) |
A felsőoktatási rangsorokban való előrelépés csak tudatos fejlesztéssel és célzott intézkedésekkel érhető el. Ugyanakkor a QS World University Ranking mellett számos nemzetközi szervezet készít rangsort a felsőoktatási intézményekről, viszont úgy látják: célszerű lenne kiválasztani egy rangsort és törekedni arra, hogy az abban mért szempontokban legyen előrelépés.
Alulfizettek oktatók, kevés a külföldi doktori hallgató
A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához további feltétel, hogy vonzóbbá tegyék az oktatói pályát, mert jelenleg a hazai egyetemek nem képesek releváns alternatívát kínálni a piaci elhelyezkedéshez képest az oktatásra és kutatásra nyitott végzős hallgatóiknak. További problémaként jelölik meg, hogy a kezdő egyetemi oktatói bérek elmaradnak a középfokú végzettséggel, különösebb szaktudás nélkül elérhető bérektől.
Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatás nemzetközi megítélésének egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között. Magyarország ezen a területen jobban teljesít régiós versenytársainál, de jelentősen elmarad Ausztria szintjétől. A hazai alapképzésben az uniós átlagnak megfelelő a külföldi diákok aránya, míg a mesterképzés területén meg is haladja ezt a szintet. Ezzel szemben jelentősen gyengébb eredményeket tudunk felmutatni a doktori képzések területén, ahol már csak a hallgatók 12 százaléka külföldi, szemben a 23 százalékos átlagos uniós szinttel.
|
| Külföldi diákok aránya képzési szintenként (2016, forrás: OECD/MNB) |
Ezekre a problémákra öt pontból álló javaslatot tett az MNB. Az első az oktatói pálya vonzóbbá tétele. Ennek egyik útja lehet az életpályamodell kibővítése (vagy akár az oktatók közalkalmazotti státuszának megszűntetése); az oktatott tantárgyak számának racionalizálása, az adminisztratív feladatok minél nagyobb arányban történő kiszervezése; holland vagy angol mintára szolgálati lakások, egyetemi bölcsődék és óvodák biztosítása; az oktatók külföldi rész- és továbbképzéseinek támogatása; (akár kötelező) kutatási szabadság biztosítása; valamint az oktatói és kutatói tehetséggondozás (például: a PhD-képzésben témavezetői mentorálás) erősítése.
|
| Diplomaosztó a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt) |
Másik elképzelés a felsőoktatási rangsorok szempontjainak figyelembe vétele a finanszírozásban. Javasolják a finanszírozási rendszer átalakítását olyan módon, hogy az állami finanszírozás egy része ugyanazoktól a szempontoktól függjön, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetközi rangsorok kialakítása során. Ilyen módon az intézmények is motiválva lennének arra, hogy javuljon a teljesítményük ezekben a mutatókban.
További ajánlás a kettős diploma programok támogatása, amihez jó keretet ad az Erasmus Mundus program. Ezen kívül az angol nyelvű publikációk támogatását is ajánlják, amelynek egyik eszköze lehet a rangos külföldi folyóiratokban történő publikáció közvetlen anyagi elismerése, valamint specifikus posztgraduális képzések elindítását is felvetik az elvándorlás visszafordítására.
|
| Felsőfokú képzésben részt vevők aránya (2016, forrás: OECD/MNB) |
Folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulók száma
Külön alfejezet foglalkozik azzal, hogy növelni kellene a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években csökkent a hazai felsőoktatásban a hallgatók létszáma: 2005/06-os tanévben 424 ezer hallgató tanult Magyarországon, ami a 2017/18-as tanévre 283 ezer diákra mérséklődött. 2016-ban a magyar 18 évesek 4,9 százaléka volt csak a felsőoktatásban, ellentétben például Ausztriával, ahol ugyanennek a korosztálynak a 29,9 százaléka tanult az egyetemeken.
A jelentés készítői szerint mindez arra enged következtetni, hogy hazánkban (hasonlóan a többi visegrádi országhoz) a diákok viszonylag későn kapcsolódnak be a felsőfokú képzésekbe. Magyarországon ugyanakkor még a legmagasabb arány (a 20 évesek 28,7 százaléka tanult a felsőoktatásban) sem éri el az osztrák 18 évesek arányát. Bár a jelentés nem tér ki a hallgatószám csökkenésénél a demográfiai okokra, valamint arra, hogy hányan folytatják külföldön felsőoktatási tanulmányaikat.
Innováció vezérelt gazdaság
|
Orbán a szakmunkásokban hisz Mintha az MNB Versenyképességi programja homlokegyenest szembe menne az Orbán-kormány eddigi lépéseivel és a miniszterelnök elképzeléseivel, miszerint a szakmunkásképzést kell erősíteni Magyarországon. A miniszterelnök ugyanis Európa versenyképességét a szakmunkásokban látja. Orbán tavaly ősszel, az EuroSkills Budapest 2018 – a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján mondta el, hogy Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van. “Ezt a hátrány kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” – mondta Orbán. |
Ahhoz, hogy Magyarország át tudjon lépni az innováció vezérelt gazdaságok közé, szükséges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű, magas képzettséggel rendelkező munkavállaló. Ezért törekedni kellene arra, hogy a jelenleginél többen kerüljenek be a hazai felsőoktatásba, csökkenjen a lemorzsolódás mértéke, valamint a végzett diplomások ne hagyják el az országot kedvezőbb munkalehetőségek reményében.
Mindezekhez szintén többpontos javaslatot is megfogalmaztak. Többek között annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, illetve, hogy a gimnáziumokba végzettek minél nagyobb aránya tanuljon tovább az érettségi után.
Növelni kellene a kollégiumi helyek számát, a tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítését is megoldásként jelölik meg.
Az oktatás önköltségi díját is az egyetemi eredményektől tennék függővé. Ennek okát a Versenyképességi program azzal magyarázza, hogy jelenleg a felsőoktatásért fizetendő díj a középiskolai érettségi eredményétől függ. Azok a diákok, akik államilag támogatott helyet szereztek meg a felvételinél, az egyetemi teljesítményüktől függetlenül szinte minden esetben állami ösztöndíjasok maradnak, ami így nem motiválja őket a teljesítményük fokozására. Ezért megfontolásra javasolják, hogy az oktatásért fizetendő hozzájárulás összege is inkább az egyetemi eredményektől és ne a közoktatásban elért eredményektől függjön.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
