Forrás: Depositphotos

Egy friss ENSZ-jelentés megvizsgálta, hogy mekkora az olló a valós szén-dioxid kibocsátás és a beütemezett emissziós célok között. Kiderült, hogy évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy el lehessen érni a négy évvel ezelőtti Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat - derült ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kedden bemutatott éves jelentésből. A 195 ország által aláírt egyezményben eredetileg azt tűzték ki célul, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét. A kibocsátás azonban éppenséggel átlagosan 1,5 százalékkal nőtt évente az elmúlt évtizedben, és elérte a 55,3 milliárd tonnát 2018-ban.

Kamu PR egyezmények

A dokumentum szerint a párizsi egyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni ebben a században és Földünk egyre inkább alkalmatlanná válik az emberi életre. Ahogyan a jelentés leszögezi, a kormányok és vállalatok nem fogták vissza szén-dioxid kibocsátásukat – éppen ellenkezőleg. A dokumentumot egy héttel azelőtt mutatták, be, hogy 200 ország képviselői összeülnek az ENSZ klímavédelmi konferenciáján Madridban.

A teljes ignorancia megdöbbentő annak fényében, hogy közel 900 millió embert fenyeget az éhezés, amint a korábban termőföldjeik elsivatagosodnak. 3,2 milliárd ember pedig olyan területeken él, amelyek már a jövő évtized végére lakhatatlanná válnak. Az emelkedő tengerszintek kapcsán érdemes kiemelni, hogy a Föld lakosságának 40 százaléka a tengerpartoktól 100 kilométeres távolságon belül lakik, a világ lakosságának tizede pedig a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb területeken él.

A fejlettek felelőssége óriási

Már jelenleg 210 millió úgynevezett klímamenekült bolyong a világban – akik nem katonai konfliktusok, hanem a klímaváltozás által előidézett katasztrófa miatt kellett elhagyniuk otthonukat. Az ENSz előrejelzése szerint ez a szám 2050-ig egymilliárdra nőhet.

A jelentés kiemeli, hogy a 20 leggazdagabb ország (G20) felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78 százalékáért. Az anyag hozzáteszi, hogy fejlett országok nem csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat egyszerűen azzal, hogy ipari termelésük helyszínét fejlődő országokba helyezik át. Kiemeli, az ökolábnyomnak kell csökkennie, ami radikális életmódváltoztatást von maga után.

A lopakodó metán-kérdés

Az ENSZ-jelentés azonban nem számol azokkal a természeti folyamatokkal, amelyeket már beindított az eddigi felmelegedés. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tanára, Andrew Glikson tavaly az úgynevezett „metán időzített-bombára” figyelmeztetett. Az arktikus térségben térségben felolvadó (eddig állandónak tekintett) fagy birodalma folyamatosan több száz gigatonna metánt szabadít fel -márpedig ez közel 80-szor olyan potens, mint a szén-dioxid. Itt Kanada, Szibéria talajára, tavaira, valamint az Északi-tenger fenekére kell gondolni, amelyek becslések szerint több ezer gigatonna metánt tárolnak.

Csupán az Északi-tenger feneke 50 millárd tonna fagyott metánt tárol, és ha ez egyszerre kiszabadulna, az önmagában plusz 1,3 fokkal dobná meg a globális átlaghőmérsékletet. Márpedig az arktikus térség kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag. Példának okáért a norvég Svalbard (Spitzbergák) szigetcsoport átlagos hőmérséklete 1970 óta 4 Celsius fokkal ugrott meg.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)