Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis nevű, pennsylvaniai székhelyű szaktanácsadó cég vezérigazgatója és tulajdonosa a Forbes.ru című orosz honlapon csütörtökön közzétett írásában emlékeztetett, hogy egy április közepén Berlinben tartott konferencián Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője megerősítette: Oroszország nem hosszabbítja meg az Ukrajnával kötött tranzitmegállapodást 2019 után, így a balkáni és dél-európai országoknak a török-görög határtól kell szállítaniuk az orosz földgázt.
|
| Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium vezérigazgatója.(MTI/AP/Alekszandr Zemljianyicsenko) |
Miller a gázszállítások leállításával is megfenyegette az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat gázvezetékek ellenzőit, és ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Török Áramlat építését az Európai Unió határán fejezik be, onnantól kezdve az uniós országoknak kell gondoskodniuk a megfelelő szállítási útvonal kiépítéséről.
Már rég építeni kellene
"A határidők nagyon szorosak: ezeknek a szállítókapacitásoknak 2019 végére el kell készülniük, ahhoz pedig, hogy addigra elkészüljenek ezek a vezetékek, már ma el kellene kezdeni az építési munkálatokat, de ennek még nyoma sincs" - mondta akkor Miller.
Korcsemkin, az Oroszország és a volt szovjet köztársaságokat tömörítő Független Államok Közössége földgázszektorának egyik vezető szakértője viszont úgy ítéli meg, hogy "senkinek nem kell semmit építenie, mivel a Török Áramlatból nem lesz semmi".
Zsákutcában a tárgyalások
Álláspontját indokolva rámutatott: nem csak arról van szó, hogy zsákutcába jutottak a török-orosz gázártárgyalások, ami fékezi projektet, ugyanis a török hatóságok visszatartják a gázvezeték építéséhez szükséges engedélyeket. A terv megvalósításához a Gazpromnak számtalan akadályt kell leküzdenie.
Először is meg kell találni a finanszírozáshoz szükséges forrásokat. A szakértő emlékeztetett, hogy a Gazprom nem tudta finanszírozni a Déli Áramlat megépítésével megbízott, hitelképes partnerekkel létrehozott vegyesvállalatot sem. Másfelől Oroszországnak óvatos külpolitikát kell folytatnia, nem adhat ürügyet az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és Svájcnak arra, hogy megtiltsák a Gazprom szolgáltatásainak igénybe vételét a tengerfenéken húzódó vezetékek építésében. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek képesek ilyen tevékenységre, mind az említett országokban vannak bejegyezve.
És ha mégis megépül?
Feltéve, hogy Oroszországnak és Gazpromnak sikerül minden akadályt leküzdenie és a Török Áramlat megépül, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az orosz földgáz el is jut a végfelhasználókhoz.
A görög határig szállítandó évi 47 milliárd köbméter nagyobbik része Olaszországba irányulna. A legnagyobb olasz vevő, az Eni energiaipari vállalat és a Gazprom közötti szerződés 2035-ig érvényes, és előírja, hogy az orosz földgázt Olaszország északi határáig kell eljuttatni. Ez nagyjából 1500 kilométerre van a görög-török határtól. A Gazprom álláspontja szerint a vásárlónak kell megépítenie a gázvezetéket az olasz határig, ha pedig ezt nem teszi meg, az orosz cég elzárja a csapokat és "szünetelteti" a szállításokat.
Mihelyst azonban a Gazprom csökkenti olaszországi exportját, az Egyesült Államok megakadályozhatja, hogy az orosz gázipari cég pénzhez jusson az amerikai bankrendszeren keresztül. Az amerikai kongresszus tavaly fogadta el azt a törvényt (Ukraine Freedom Support Act of 2014), amely feljogosítja az elnököt arra, hogy szankciókkal sújtsa a Gazpromot, például a 90 naposnál hosszabb lejáratú hitelek megtiltásával, ha az csökkenti a NATO-tagállamokba, valamint Grúziába, Moldovába és Ukrajnába irányuló gázexportját.
Egyszerűen kimúlik
Az amerikai bankok példáját valószínűleg más, az Egyesült Államokkal való vitát elkerülő pénzügyi szervezetek is követnék, így külső finanszírozási források hiányában kútba eshet az Ázsiát megcélzó keleti gázprogram is. Emellett Bulgária, Magyarország, Görögország, Törökország és a térség több más állama is tagja az észak-atlanti szövetségnek, így a "gáz szünet" ugyanazokkal a következményekkel járhat a Gazprom számára.
"Összességében a Gazprom európai partnerei ölbe tett kézzel nyugodtan kivárhatják a Török Áramlat természetes kimúlását" - összegezte véleményét Mihail Korcsemkin.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
