A Kommerszant orosz napilap szerdán török piaci forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Gazprom orosz és a Botas török vállalat eddig nem jutott dűlőre az Oroszország által februárban megígért 10,25 százalékos árcsökkentésről, mert nem tudtak megállapodni arról, hogy a gázár-formula melyik komponensébe építsék be az engedményt.
"Ezek a viták kétségessé teszik a Török Áramlat kiépítéséről Moszkva és Ankara által kötött jóval jelentősebb politikai megállapodások megvalósítását is" - mutatott rá a Kommerszant, hozzátéve, hogy a török hatóságok visszatartják a gázvezeték építéséhez szükséges engedélyeket.
Váratlanul fújták le a Déli Áramlatot
Általános meglepetésre Vlagyimir Putyin orosz elnök december 1-jén ankarai látogatásán bejelentette, hogy leállították a Déli Áramlat projektet, és ahelyett egy másik gázvezetéket építenek Oroszország és Törökország között. A Török Áramlat stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy arról Putyin elnök kedden telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Jön a Tanap
Török tisztségviselők kerülik az orosz-török projekt jövőjének részletes kommentálását, ehelyett inkább a rivális projektről, a transzanatóliai gázvezetékről (Tanap) beszélnek. Az 1850 kilométer hosszú vezeték Azerbajdzsánból indul és Grúzián, Törökországon, Görögországon, majd Albánián át Olaszországig vezet. A 10 milliárd dolláros beruházás révén a kaszpi-tengeri mezőkről szállítanak majd - 2018 közepétől kezdetben évente 16 milliárd, majd később 31 milliárd köbméter - földgázt az európai piacokra.
| Szakértők szerint Ankara arra használja az évi 69 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat ügyét, hogy enyhítse a török líra árfolyamának gyengülésétől szenvedő helyi gázimportőrök helyzetét. Csak február eleje óta további 8 százalékkal esett a líra dollárhoz viszonyított árfolyama, és emiatt az orosz földgázért dollárban fizető török vállalatok nagy nehézségekkel küzdenek. |
A Tanap első csövét kedden fektették le Törökországban, az ünnepségen a török államfő mellett az azeri és a grúz elnök is jelen volt. Ebből az alkalomból Törökországba látogatott Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, energiaügyekért felelős biztos is. Sefcovic kedden ismét hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat projekt kidolgozatlan, "nem lehet döntést hozni róla a fogyasztókkal, az Európai Bizottsággal való konzultációk nélkül".
Oroszország nem egyszerűen csak egy új gázvezetéket akar építeni a Fekete-tengeren keresztül, hanem fontos tranzitállomássá akarja tenni Törökországot, hogy Ukrajna elkerülésével exportálhasson földgázt az európai országokba. Az ismétlődő és jelenleg is fennálló orosz-ukrán gázvita miatt az európai fogyasztók maguk is tartanak az ukrajnai tranzittal érkező földgáz szállításainak zavaraitól.
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
