|
| Az ingatlanárverések felpörgetése, a sztrájkjogok megnyírbálásá ellen tüntettek Athénban - hiába. Fotó: EPA/Yannis Kolesidis |
Könnyebb lesz árverezni, liberalizáják a piacot
Újabb reformokról döntött hétfőn a görög parlament annak érdekében, hogy lehívhassa a nemzetközi hitelezők által összeállított mentőcsomag következő, 6,5 milliárd eurós részletéhez. A most elfogadott jogszabályok többek között létrehoznak egy elektronikus felületet azoknak az árveréseknek, amelyek a bedőlt hitelek esetében segítenek a bedőlt hitelek fedezetét pénzzé tenni.
Emellett tovább liberalizálják a piacot: megnyitnak számos olyan "zárt szakmát", amelyek korábban nem piaci alapon működtek, nehéz volt például új működési engedélyt beszerezni - ez megvédte a szereplőket, miközben erősen korlátozta a versenyt. Ezek közt hagyományosan egyebek mellett mérnöki, végrehajtói, közjegyzői, orvosi szakmák vannak, vagy épp a taxisoké és a teherautósofőröké. Az IMF egyik régi követelése ez, gyakorlatilag az első, 2010-es mentőcsomag óta folyamatosan napirenden van.
Amikor a "szélsőbal" próbálja ellehetetleníteni a sztrájkolást
Az új törvénycsomag emellett megnehezíti a sztrájkok szervezését: az eddigi 33 százalék helyett 50 százalék fölötti támogatottságra van szükség a szakszervezeti tagság részéről ahhoz, hogy törvényesen sztrájk indulhasson. Különösen ez utóbbi miatt biztos, hogy a kormányzó párt, a Sziriza tagjai megint jó sok vízzel nyelik a keserű pirulát. Ne feledjük: a Sziriza a Radikális Baloldal Koalíciója, maga a syriza szó is radikálist jelent.
Alexisz Ciprasz vezetésével 2015-ben kerültek hatalomra, épp azzal az üzenettel, hogy nem engednek a zsarnok hitelezőknek, elég volt a megszorításokból - keményen fognak tárgyalni, és úgy vezetik majd ki az országot a mély gazdasági válságból, hogy ne kelljen közben fájdalmas kiiagazításokat végrehajtani. Ehhez képest már a sokadik engedményt teszik a hitelezeknőknek - amivel egyébként egész sikeresen ki is vezették az országot a gödörből, ráadásul úgy, hogy sem az eurót, sem az Európai Uniós tagságot nem kellett közben feladniuk. Más kérdés, hogy a baloldaliságot sokkal inkább.
Nem véletlen, hogy a parlament döntésével egyidőben az utcákon 20 ezresre becsült tömeg tüntetett az újabb megszorítások ellen - többnyire egyébként békésen, csak rövid ideig tartó zavargás volt, amit némi könnygázzal igyekeztek lecsillapítani a rendőrök. Alexisz Ciprasz miniszterelnök azzal igyekezett megnyugtatni a tüntetőket, hogy a most elfogadott reformcsomagnak köszönhetően 7 hónap múlva végre kikerülhet a mentőintézkedések hatálya alól.
Sokszor rezgett a léc, de azért csak megcsinálták
Ez azért nagy fegyvertény: 2010 óta sok-sok milliárd eurót pumpált az EU, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa a görög gazdaságba, ezt azonban nem adták ingyen - komoly strukturális reformokat, megszorításokat írtak elő a görögöknek a hitelért cserébe, hogy ne csak elégjen a pénz, azaz ne álljon elő egy éven belül az a helyzet, ami a válsághoz vezetett. Ez nem mindig ment egyszerűen, sokszor támadt komoly zűrzavar, a görögöket sokan már többször is az eurózónán kívül látták volna szívesebben, politikai bukások és előrehozott választások tarkították a képet.
A végén azért mégiscsak azt mondhatjuk: majdnem 10 évig tartott a görög válság, de mostanra csak véget ért. A görög gazdaság több évi recesszió után idén először növekedni fog, ráadásul még a magyar életszinvonalra sem kellett lesüllyedniük - a háttérről itt írtunk bővebben: Véget ért a görög válság, és még mindig jobban élnek, mint mi >>
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra. 
