A görög gazdaság több évi recesszió után idén először növekedni fog, mégpedig az Európai Bizottság becslése szerint 1,6 százalékkal, ami jövőre már 2,5 százalék is lehet, és nyáron véget ér a mentőprogram, az ország elvileg már meg fog állni a lábán. Maguk a görögök ezt úgy élik meg, hogy átestek egy hatalmas elszegényedésen, de ez relatív: korábban gazdasági alapok nélkül szinte a német életszinvonalig jutottak, közben nyakig eladósodtak, és utána nem volt más választás, mint visszatérni a gazdaság teljesítőképessége által indokolt szintre.
Előzni fogunk
Ez azonban még valamivel mindig magasabb, mint a magyar szint, bár a következő években a mi növekedési, és főleg bérnövekedési ütemünk magasabb lesz, így vélhetően bekövetkezik a görögök utolérése, sőt megelőzése is. Jelenleg a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál az átlagbér 1100 euró Görögországban, míg a magyar adat 300 ezer forint, azaz közel 1000 euró, így itt már nincs is nagy eltérés. A minimálbér azonban Görögországban 680 euró, míg nálunk január 1-től a jelentős emelés után is csak 440-450 euró lesz, igaz, a garantált bérminimum már közel 600 euró.
Kevesen hitték, de sikerült
A görög stabilizáció tulajdonképpen így is szinte egy csoda, mivel két éve úgy tűnt, nem lehet az országgal megállapodni, és kikerülnek az euróövezetből, ezek után egy szükség szerint leértékelődő saját valuta megoldotta volna a kiegyensúlyozás problémáját. Az EKB végül elzárta a pénzcsapot, nem finanszírozta tovább a nagyközönség bankokból való pénzkivonását, és ez volt az a pont, amikor Ciprasz miniszterelnök belátta, hogy két választása van.
Az egyik a kiszédelgés az eurózónából és teljes elszegényedés, vagy a kívánt államháztartási egyensúly helyreállítása és akkor stabilizáció a gazdaság teljesítőképességének megfelelő életszínvonalon, persze jelentős adósságtörlesztési kötelezettséggel, ennek egy részét azonban vélhetőleg el fogják engedni a hitelezők. A második választotta, bölcsen, hisz két év után országa rendben van, sőt most már növekedés is jöhet.
Munkanélküliség és nyugdíjrendszer
Ami még egy komoly probléma, az a 20 a százalékos munkanélküliség, míg nálunk már munkaerőhiány van. Felmerül a kérdés, hogy ez miből adódhat, részben biztos abból, hogy a görögök kevésbé mennek el a gazdagabb országokba dolgozni, mint a közép-kelet-európai országok munkavállalói. Ez a spanyolokra is igaz, ahol hasonlóan magas a munkanélküliség, bár a bérek jóval magasabbak: közel 2000 euró a bruttó átlagkereset, így érdemesebb lehet otthon állásra vadászni, mint más országba települni.
A görög nyugdíjrendszert alaposan megreformálták, így már nem nyel el tengernyi pénzt, mint pár éve. A nyugdíjkorhatár mind a két nemnek 67 év, és szó sincs olyasmiről, mint nálunk a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíja, ami esetenként mát 54 évesen is lehetővé teszi az öregségi nyugdíjazást. A nyugdíjak még a többszöri csökkentés után is lényegesen magasabbak, mint nálunk, de ilyen magas tényleges nyugdíjkorhatár mellett ez reálisnak is mondható.
Politikai helyzet
Ami a politikai helyzetet illeti, sokan elismerik, hogy a kezdetben fűt-fát ígérő és az eurózónát zsaroló Ciprasz végül stabilizálta az országot. Mások a gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyva elégedetlenek azzal, hogy nem teljesítette felelőtlen ígéreteit. Jelenleg az ellenzéki Új Demokrácia Párt 12 százalékkal vezet Ciprasz pártja, a Sziriza előtt, de ha a jelenlegi kabinet kitölti mandátumát, akkor csak két év múlva lesznek választások, jóllehet az ellenzék abban reménykedik, hogy már jövőre sor kerülhet előrehozott választásokra.
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
