A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter elmondta: igazítás nélkül 4,4, az alapfolyamatokat megragadó, a szezonalitást és a munkanaphatást kiszűrő növekedés ennél még impozánsabb, 4,7 százalékos növekedést mutat az első negyedéves adat, tudta meg a Privátbankár.hu. A két adat közötti eltérés hátterében az áll, hogy az első negyedévben kettővel kevesebb munkanapot regisztráltak, tette hozzá a tárcavezető. Az NGM jelentése szerint a gazdaság aktuális teljesítményének fenntarthatóságát a külső és a belső egyensúlyi folyamatok kedvezősége és nem a túlzott hitelfelvétel generálja.

A bővülés széles bázison nyugszik, így szinte minden ágazat érdemi növekedést tud felmutatni. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítményét nagyrészt a szolgáltatások gyorsulása magyarázta, ami egyben visszaigazolja a kormányzati intézkedések eredményességét is. A bővülés elsődleges forrása ugyanis a hatéves bérmegállapodás növekedésserkentő hatása, amelynek köszönhetően többletjövedelem képződött a munkavállalók számára a béremelések, valamint a vállalkozásoknak a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében, fűzte hozzá Varga Mihály.

Hogy látják az elemzők?

Az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter szerint az idei év első adatközlése tehát felülmúlja a tavalyi átlagos 4 százalékos bővülést.  Bár a KSH még nem közölte a növekedés hátterében álló pontos indokokat, ugyanakkor a nemzetgazdaság bővüléséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá. A felhasználási oldalon a legnagyobb hozzájáruló a fogyasztás lehetett, melyet szintén alátámaszt a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor kedvező teljesítménye, fűzte hozzá Virovácz. A vártnál jobb adatok fényében az ING az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését felfelé módosította 4 százalékra.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely-t nem érte különösebb meglepetés, mivel a kapott adat megegyezik az általuk támasztott várakozásokkal. Az elemző szerint a belső keresletet több tényező is támogatta, köztük az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés.  Az Erste becslése már kicsit visszafogottabb, a bank az idei évre 3,7 százalékos GDP növekedést vár, pozitív kockázatokkal.

A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló tisztán állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari, kiskereskedelmi, vendéglátóipari, és a fotovoltaikus energetikai beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbra is élénk fogyasztás is támogat. A Takarékbank előrejelzése szerint a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot, amit a második negyedévben az is támogat, hogy egy munkanappal több lesz. A kedvező áthúzódó hatások miatt az idei növekedési előrejelzésüket 4,6 százalékra, míg a jövő évit 3,8 százalékra emelik a korábbi 4,5, illetve 3,6 százalékról.