|
| Egy Trumpot ábrázoló poszter egy kínai étterem kirakatában. A felirat szerint minden amerikai vásárlónak 25 százalékkal többet számláznak ki a kereskedelmi háború kirobbantásának napjától. Fotó: EPA / Aleksandar Plavevski |
Szaporodnak a baljós jelek a kínai gazdaság körül, egyre többen vélik úgy, hogy a világgazdaságra igazából nem Törökország, hanem sokkal inkább az ázsiai óriás problémái jelenthetik az igazi veszélyt. Ha Kínában válság lesz, ahhoz képest a török problémák “babazsúrnak” tűnnek majd - írtuk nemrég a Privátbankár.hu-n is háttérelemzésünkben.
A globális tőzsdéken, a devizapiacon is egyre forróbb téma a kínai gazdaság állapota, a növekedés lassulása. Egyre gyakoribb, hogy a napi tőkepiaci hangulatot egy kínai makroadat vagy épp az amerikai-kínai kereskedelmi háború fordulatai határozzák meg. A kínai gazdaság hagyományosan arra épít, hogy termékei egyre kelendőbbek a világban, miközben gyorsan bővül a belső fogyasztás és a hazai beruházások volumene. Ezek a tényezők a közeljövőben is fennállnak majd, azonban az ország vezetésének fel kell készülnie arra, hogy a 6-8 százalék körüli éves GDP-növekedési ütem nem lesz örökre fenntartható: a következő években 5 százalék alatti növekedési ütemet prognosztizálnak a nemzetközi szakértők, ha Pekingben nem tesznek azonnali lépéseket a kockázatok mérséklésére.
Az egyik legnagyobb kockázat az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború eszkalálódása. Az ilyen háborúknak, a szabadkereskedelem erőteljes korlátozásának rendszerint az a vége, hogy mindenki veszít - elsősorban a magasabb árakkal szembesülő fogyasztók -, a mostani helyzetben azonban egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint Trump elnöknek mégiscsak van keresnivalója, ha mérsékelni akarja országa masszív, Kínával szemben fennálló (400 milliárd dollárt közelítő) kereskedelmi deficitjét.
Az amerikai cégek megszenvedik a kormányzat intézkedéseit, tárgyalásokat és megállapodást sürgetnek, bíznak abban, hogy megfordítható a folyamat, nem lesznek újabb és újabb védővámok egymás termékeire és szolgáltatásaira a két ország között. A kínai gazdasági növekedési várakozások egyre visszafogottabbá válásával azonban a belpolitikában kezd Trumpnak állni a zászló: ahogy republikánus körökben egyre többen kezdik látni, hogy a Kínára mért csapások talán tényleg javíthatják az amerikai alkupozíciót, úgy válik egyre inkább hajthatatlanná az elnök.
Az Axios friss összeállítása szerint körvonalazódik egy ritkán látható egyetértés az elnöki tanácsadók körében Kína kapcsán - ha sikerül meggyőzni Trumpot, hogy a világ többi részével folytatott kereskedelmi háborút vegye takarékra, akkor az ázsiai fronton tényleg összezárhatnak az amerikai erők. Az Axios forrásai szerint a kereskedelmi politikában Trump nagyon otthonosan mozog, és teljes mértékben meg van győződve arról, hogy helyes, amit tesz. Ő akar lenni az ember, aki átalakítja a világkereskedelem rendszerét, akár áldozatok árán is; és bár a (főként Európát érintő) autóipari vámokról szinte mindenki le akarja beszélni, Kínával kapcsolatban az adminisztráció teljes támogatását bírja.
|
A kereskedelmi háború kronológiája
|
Trump bekeményít és előveszi a jüan manipulálásának ügyét is
Nemrég egy amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalási körben felmerült, hogy Kína nagyobb arányban kezd amerikai szóját importálni, hogy csökkentse a kereskedelmi többletét és ezzel enyhítse a rá nehezedő nyomást, mostanra azonban ez lekerült az asztalról: a Fehér Ház ugyanis úgy látja, Kína semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaszorítsa az amerikai szellemi tulajdon és technológia ellopását, sajátként kezelését. Magyarán Trump továbbra is keményen tárgyal és cselekszik, úgy érzi, nyerésre áll a kínaiakkal szemben.
A piacok pozitív előjelként tekintettek arra, hogy Peking a héten Washingtonba küld egy államtitkárt, hogy a kereskedelmi kérdésekről egyeztessenek. Trump azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket, amikor arról beszélt: nem bízik benne, hogy bármi pozitívum kijöhetne ezekből a tárgyalásokból. Ellenben újra elővette az elnökválasztási kampányban sokat hangoztatott vádat arról, hogy Kína manipulálja a jüan árfolyamát, ezzel tisztességtelen előnyt szerezve a külkereskedelemben.
A vád szerint Kína alulértékeli saját devizáját, ezzel olcsóbbá teszi az exportját, így jut versenyelőnyhöz a globális piacon. A devizamanipulációt nehéz tetten érni, nehéz bebizonyítani, hogy Kína valóban jüant önt a világpiacra hogy letörje az árfolyamot; egyes szakértők szerint épp az amerikai állampapír-vásárlásokkal oldotta meg Kína a leértékelést, ezzel az amerikai vásárlóknak olcsóbbá téve a kínai árukat, hiszen egy egységnyi dollárért több jüant vagy jüanban kifejezett áruértéket szerezhettek meg. Mások szerint viszont nem a jüan túl gyenge, hanem éppenhogy a dollár erősödése áll a folyamat hátterében - Trump egyébként ma bírálta is a Fedet kamatpolitikája miatt, ami a dollár folyamatos erősödéséhez vezetett.
Az enyhülésnek tehát semmi jele, miközben azonban az amerikai gazdaság folyamatosan erősödik, az amerikai részvényárak emelkednek (vagy legalábbis biztosan nem esnek), a kínai gazdaság körül egyre több az aggasztó jel, miközben a shanghaji tőzsdeindex a napokban kétéves mélyponton is járt, és csak komoly állami beavatkozással sikerült stabilizálni az árfolyamokat.
Trump vérszemet kapott - mihez kezd Hszi Csin-ping?
Azt senki sem tudja, mi jár Hszi Csin-ping kínai elnök fejében, de ha Kína exportja csökken, az exportáló vállalatok kibocsátása, beruházásai visszaesnek, csökken a foglalkoztatottjainak száma, az visszavetheti a fogyasztói bizalmat és a belső fogyasztást is, ami az egyébként is több sebből vérző kínai gazdaság számára nagyon rossz hír lenne, és szinte biztosan a rettegett 5 százalékos szint alá vetné vissza a gazdasági növekedést. Bár az amerikai cégeknek is van vesztenivalója, a novemberi választásokra készülő Trump vérszemet kapott, érzi hogy van keresnivalója, és Kínával kapcsolatban még a belpolitikai támogatást is maga mögött tudhatja - a félidős választásokra felmelegítheti az America First szlogent, ami már egyszer bevált neki.
