|
| Ilham Aliyev azeri elnök és Orbán Viktor. Kép forrása: kormany.hu |
Az azeri jegybank már februárban leértékelte a nemzeti valutát (manat) 33.5 százalékkal a dollárhoz képest. Mindez azonban csak előszele volt a napokban bekövetkező eseményeknek: amikor a bakui jegybank hétfőn lebegtetni kezdte a manatot, az 24 órán belül értékének felét elvesztette. A valuta értékének fenntartására a jegybank eddig óriási összegeket égetett el: a tavaly novemberi 15 milliárd dolláros devizatartalék egy év alatt 6.2 milliárdra olvadt.
Azerbajdzsán exportbevételének 95 százalékát, míg az államkassza forrásainak több mint 70 százaléka a szénhidrogén-kitermelés adja, márpedig idén az olajvalutákra rossz idők járnak. A manat összeomlása Budapest számára sem közömbös, hiszen a Dél-Kaukázus országaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalom Azerbajdzsánnal a legjelentősebb, Magyarországnak a régióval lebonyolított áruforgalma csaknem felét a magyar-azeri kereskedelem teszi ki. Az azeri gazdasági növekedés drámaian lelassult a 2003-2007 közötti, a kőolajárak emelkedésétől fűtött korszakhoz képest, amikor is éves átlagban 21 százalékkal növekedett a GDP.
Nem, nem, soha
Azerbajdzsánban 1995 óta nem tartottak egyetlen szabad választást sem, a tavalyi választáson véletlenül egy nappal korábban eredményt hirdettek. A múlt hónapi választáson már az ellenzék főbb pártjai nem is voltak hajlandók részt venni, a külföldi újságírók pedig nem kaptak beutazó vízumot az eseményre. Az országban több mint százan ülnek börtönben politikai okok miatt, közöttük több vezető ellenzéki politikus. A hatóságok figyelemmel kísérik a sajtóban megjelent kormánykritikát is: vannak szerzők, akik ezek után kábítószer- vagy lőszerbirtoklás miatt kerültek rács mögé.
Az Örményországgal fennálló folyamatos feszültség és a revansista politika miatt Baku elképesztő fegyverkezési versenybe kezdett. Az elmúlt öt évben Európa második legnagyobb fegyverimportőre lett (az Egyesült Királyság mögött) és egymaga felelt a teljes európai fegyverbehozatal 13 százalékáért. 2010 és 2014 között egészen elképesztő módon 249 százalékkal több fegyvert importált, mint a 2005-2009-es időszakban.
Budapest jobboldali kormányzata az elmúlt években nyíltan Baku pártját fogta az azeri-örmény konfliktusban, ezért Jereván megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. A hazai radikális jobboldal pedig odáig ment, hogy a Jobbikos vezetés mellett Gyöngyös városa testvérvárosi szándéknyilatkozatot írt alá a vitatott hovatartozású Hegyi Karabakh-ban lévő Susa város – Baku által legitimnek tekintett – képviselőivel.
Örményország ugyanakkor a Szovjetunió szétesése óta de facto orosz bábállamként működik. Nemcsak katonailag függ teljesen Oroszországtól (az orosz bázis Karabakh megtartásának a garanciája), hanem gazdaságilag is. Az ország fő villanyáramot termelő cége is máig orosz kézen van.
Éljen a magyar-azeri megbonthatatlan barátság!
A bakui magyar kereskedőház tervét még Schmitt Pál jelentette be köztársasági elnökként 2011 novemberi azerbajdzsáni látogatásakor. A hányatott sorsú kereskedőház tulajdonosa aztán Töröcskei István oligarcha lett, aki az általa vezetett és csődbe vitt – részben állami tulajdonú – Széchenyi Bankban olyan cégeknek adtak hiteleket, amelyeknél maga Töröcskei volt a vezető.
Bakuban a politika és a gazdaság összefonódása talán még a hazainál is erősebb. Egészen varázslatos növekedést tudnak elérni egyes építőipari cégek: Azerbajdzsánban három évvel ezelőtt megalapítottak egy céget összesen 15, azaz tizenöt dollár alaptőkével. Ez a cég aztán fennállása óta mintegy 16 millió dollárnyi építőipari közbeszerzést nyert el.
A kétoldalú barátság keretében tavaly közös emlékbélyeget adtak ki Budapesten – azeri és magyar népi motívumokból formált páva-díszesítéssel – a jelenlegi azeri elnök édesapja, Heydar Aliyev születésének 90. évfordulójára. Heydar Alijev 1967-ben lett az azerbajdzsáni szovjet állambiztonsági szerv, a KGB vezetője, 1969-ben pedig az Azeri Kommunista Párt első titkára. Életében négyszer tüntették ki Lenin Díjjal. Mexikó Város önkormányzata egy barátsági egyezmény jegyében 2012-ben állított szobrot Heydar Alijevnek, de a mexikói értelmiségiek és civil szervezetek olyannyira felháborodtak a szovjet despota alakján, hogy azt végül el kellett távolítani.
Káncz Csaba jegyzete
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
