Az, hogy sem a 2020 végéig tartó törlesztési moratórium alatt, sem azt követően nem teljesített kamattal a bankok nem növelhetik meg a tőketartozást, azt jelenti, hogy e felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik a díjakra is.
A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. Ez logikus, hiszen csak így biztosítható, hogy nem változik a havi törlesztőrészlet. S van esélye annak, hogy nemcsak a moratórium közel 9 és fél hónapos időtartamával, hanem annál hosszabb periódussal (hogy mennyivel, azt a bankok most dolgozzák ki, ezt követően ígértek tájékoztatást lapunk megkeresésére).
A tegnap késő este megjelent rendeletben a kormány egyértelműsíti, hogy a fizetési moratórium hatálya nem érinti azokat az adósokat, akik az eredeti szerződési feltételeknek megfelelően törlesztik a hiteleiket. Az ő esetükben a befizetéseket a bankoknak a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
Fontos, hogy a törlesztési moratóriumra vonatkozó rendelkezések a munkáltatói kölcsönökre is vonatkoznak, s azokat a garanciaszerződésre, illetve a garanciavállaló nyilatkozatra is alkalmazni kell. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződések teljesítési határidejének kitolódása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is meghosszabbítja, függetlenül attól, hogy azt szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták.
A babaváró támogatásról szóló, tavaly meghozott kormányrendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik.
Az is nagyon fontos kitétel, hogy ha a moratórium 2020. december 31-ei határidejét a kormány nem hosszabbítja meg (ennek lehetősége – mint arra laptársunk felhívta a figyelmet – a múlt héten megjelent kormányrendelet alapján fennáll), akkor a hitelt nyújtó bank szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíjmutató – azaz a hitel összes költségét mutató thm – válik irányadóvá. Magyarul, ha a kormány mondjuk további fél évvel, azaz 2021. június 30-áig meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot – mert a koronavírus miatti vészhelyzet elhúzódik, ahogy arra már a kormány és tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is utalt –, akkor 2021. július 1-je után a törlesztésnek a 2020. március 18-án érvényes kondíciókkal kell folytatódnia.
A kormányrendelet pontosította azt a múlt héten meghozott előírást, miszerint a 2020. március 19-ét követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a thm maximum 5 százalékponttal haladhatja meg a mindenkori (jelenleg 0,9 százalékos) jegybanki alapkamatot. Eszerint irányadónak az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell tekinteni az adott naptári félév teljes időtartamára. Vagyis, a június 30-áig felvett hiteleknél a január 1-jén érvényes 0,9 százalék a viszonyítási alap az idei első félévre, függetlenül attól, hogy az irányadó rátát esetleg az MNB megváltoztatja-e a következő, valamivel több mint három hónapban (tegnapi ülésén mindenesetre a Monetáris Tanács nem módosított).
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a fizetési moratóriumnak megfelelően módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés megváltozott tartalmával is érvényes.
Fontos információ, hogy a fizetési moratórium a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is vonatkozik. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-éig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
A mától hatályos kormányrendelet továbbá azt is kimondja, hogy nemcsak az adós, hanem az ő hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is kiterjed a moratórium. Továbbá a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére is a 2020. március 19-e után esedékessé váló törlesztőrészletekre vonatkozóan.
Ki lép a puccskísérlet miatt eltávolított dél-koreai elnök helyére? 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
