Nem is velünk van baj?
Várhatóan ősszel lesz megállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal Varga Mihály szerint. A nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter vasárnap este mondta a Hír Tv Versus című műsorában elmondta: az ország súlyos adósságterhet örökölt az elmúlt évtizedekből. Ugyan Magyarországnak jelenleg nincs szüksége arra, hogy pénzt kapjon a nemzetközi szervezetektől, de a nemzetközi pénzpiacok idegesek, mivel olyan országok is súlyos gazdasági gondokkal küzdenek, mint Spanyolország, vagy Olaszország. Ezért Magyarországnak szüksége van egy olyan védőhálóra, amelyet az EU/IMF-fel megkötött magállapodás jelent majd - mondta Varga.
| Július 17-én érkezik Budapestre az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége. Mit jelent az IMF szótárában a "védőháló"? >> |
A miniszter szerint "Európában kavarog minden, a nálunk sokkal nagyobb gondot jelentő Spanyolország, Olaszország, esetleg Franciaország ügyei a piacokat hektikussá teszik". Kiemelte: ezért most nagyon nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrás, ami Magyarországnak ahhoz kell, hogy például vissza tudja fizetni a lejáró, korábbi IMF-adósságot. Ha a piaci forrás meglesz, akkor nincs szükség az új hitelre, ha nem lesz meg, akkor hozzá kell esetleg nyúlnunk a kerethez, így "ez a biztonsági háló című történet" - fogalmazott a tárca nélküli miniszter.
Vagyonadó nem lesz
Varga Mihály, az IMF-nek más országokkal folytatott tárgyalásai alapján, az esetleg felmerülő témák között említette az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kérdéskörét.
Ha ez szóba kerül, mondta a miniszter, el fogják mondani az EU/IMF tárgyaló delegációjának, hogy Magyarország olyan adórendszert akar bevezetni, kiépíteni, amelyben a munkát terhelő adók csökkennek, miközben nő a fogyasztást terhelő adóké. Így a jövedelem típusú adók mértéke csökken, míg a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó mértéke növekedhet.
Az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kapcsán Varga Mihály kijelentette: "határozottan rögzíteni szeretném, hogy a kormány nem készül semmilyen ilyen adó elfogadására."
A bankok fizethetnek
A bankadót is a várhatóan szóba kerülő témák között említette a miniszter. Elmondta: 2010-ben a kormány azt ígérte, hogy ez egy olyan adó lesz, amely átmeneti időszakra segíti a költségvetést, addig, amíg válság van. Jelezte: ez az adó 2013-tól egy alacsonyabb szintre megy le, de a bankoknak hosszabb távon is számolniuk kell majd vele, mértékét azonban majd várhatóan az EU-ban érvényesített szokásos szintre állítják be.
A tranzakciós adó kérdését olyan területnek mondta Varga Mihály, amelyről vita lesz a tárgyalásokon. "El fogjuk mondani az álláspontunkat, elmondjuk, hogy nem költségvetéstechnikai kérdésről van szó" - mondta a miniszter. Hozzátette, arról van szó, hogy a jegybank független intézmény, maga dönti el, hogyan fizeti be ezt az adót, áthárítja-e, vagy nem a partnereire.
Varga Mihály kiemelte: ez egy érzékeny kérdés, "elmondjuk az álláspontunkat, s reméljük, meg tudjuk győzni a valutaalapot, hogy itt egy olyan intézkedésről van szó, ami érint minden banki szereplőt, miért ne érinthetné a jegybankot is". Hozzáfűzte: a jegybank most is fizet adót, például általános forgalmi adót, a dolgozói után pedig jövedelemadót.
Mi lehet még az IMF tarsolyában?
Korábbi sajtóértesülések szerint kemény feltételeket szabhat Brüsszel a kormánynak a 10-15 milliárd eurós hitelkeretért cserébe. Egy kiszivárgott bizottsági dokumentum szerint ugyanis a feltételek között szerepel az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, a válságadók kivezetése, az ingatlanadó bevezetése, valamint a jövő évi költségvetés parlamenti szavazásának elhalasztását is terítékre kerül - de még az oktatás ügyében is lehet egy-két szava a Valutaalapnak.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
