Nagy Márton a Privátbankár.hu korábbi konferenciáján

A Portfolio.hu tudósított az MNB alelnökének szavairól, a hírre a forint, ami épp a tegnapi inflációs jelentés közlése után kezdett el látványosan gyengülni, azonnal erősörni kezdett: az euró jegyzése 324 környékéről villámgyorsan 322 forint alá esett.

Friss árfolyamok >>

Tényleg nem nézheti tovább tétlenül az inflációs nyomás emelkedését a jegybank

A KSH kedden tette közzé az infláció decemberi alakulásával kapcsolatos legfrissebb számait. Ahogy akkor is írtuk: a monetáris politika szempontjából a legfontosabb a maginflációs mutató alakulása, márpedig a volatilis áralakulású tételektől megtisztított árindex decemberben 2,8 százalékra nőtt (0,2 százalékponttal magasabb lett, mint novemberben). Ez 2014 óta a második legmagasabb érték.

"Mindezek alapján előrejelzésünk szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika normalizációjának megkezdésére ösztönözheti"

- jelezték az ING elemzői.

A "normalizálás" kamatemelést jelent?

A Portfolio szerint Nagy Márton kijelentette, hogy egy jó indikátor lenne számukra az inflációs cél tartós elérése kapcsán, ha az adószűrt maginflációs elérné a 3%-ot - ez azt jelentené, hogy hozzá kell kezdeniük a monetáris politika normalizálásához. Ez az MNB várakozásai szerint is az idei első negyedévben bekövetkezhet.

Hogy a beharangozott "normalizálás" pontosan mit jelent, arról nem szól a tudósítás, de a hangvétel alapján hosszú idő után a kamatemelés is szóba jöhet, nem csak egy kisebb jelentőségű monetáris kondíció-változtatás. Az alapkamat alakulása az alábbi charton látható: