|
| Varga Mihály és Orbán Viktor. |
|
A csökkenő infláció miatt (is) „centiken” múlhat, hogy sikerül-e csökkenteni az államadósságot. Ha biztosan el akarja kerülni a kormány az alkotmánysértést és az ezzel járó bizonytalanságot, akkor vagy újabb megszorításra lesz szükség, vagy a meglévő vagyonból kell adósságot törleszteni. |
Információnk szerint a kormány eltörli a stabilitási törvénybe lefektetett adósságszabályt. Ezt szakértők már több fórumon kritizálták eddig is, a kabinet végül az uniós kritikáknak engedve írhatja át a szabályt. Bár konkrét információnk nincs az új szabályozásról, az biztos, hogy az EU által is támogatott, a prociklikusságot minél inkább kizáró szabályozás irányába léphet egy nagyot Budapest. A Privátbankár úgy értesült, az új szabályon már dolgoznak, a Parlament őszi ülésszakában pedig búcsút is mondhatnak a régi szabályozásnak.
Képletes problémák
A kormány az adósság elleni harcot az Alkotmányba és egy sarkalatos törvénybe is beleírta. „Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza" - fogalmaz az Alaptörvény. A stabilitás törvény pedig rögzíti azt a képletet, mely alapján az adósságrátának csökkenni kellene. Ezek szerint a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne. Ez az, aminek most búcsút int a kormány.
Tovább a teljes interjúra >>> |
Az idei évre például 0,7 százalékos GDP-növekedést vár a konvergencia-program, míg 3,1 százalékos inflációt. Ez azt jelenti, hogy idén az államadósság 2,75 százalékkal nőhetne, de ez a nominális államadósságra vonatkozik, nem annak a GDP-hez mért arányára (így az is előfordulhat, hogy miközben az adósság nominálisan ugyan nő, az adósságrátának mégis csökkennie kell). És ezt már tavaly, a költségvetés megalkotásakor előre kellett volna látnia a gazdasági tárcának (a 2013-as adósságra vonatkozó maximum megállapításához ugyanis a 2013-as inflációt és GDP-t kell alapul venni a törvény szerint).
Az Alkotmányban marad az alapszabály, de a képlet, hogy miként is kell majd a jövőben csökkenteni az adósságrátát, változhat. A kormány már eddig is többször puhította a szabályt és annak életbe lépését szinte születése pillanatában 2011-ről kitolta, egészen 2015-ig, vagyis először a 2016-os költségvetés megalkotásakor kellett volna figyelembe venni. A szabály amúgy meglehetősen szigorúra sikeredett, nem csoda, hogy annak alkalmazását el is halasztották egy időre.
Több gond is akadt a szabállyal
A stabilitási törvényben szereplő adósságszabállyal kapcsolatos egyik legfőbb kritika, hogy egyes esetekben prociklikus gazdaságpolitikára kényszeríti a kormányt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények akkor is költekezhet, ha szárnyal a gazdaság, és éppen akkor kell szigorú költségvetési politikát folytatnia, ha elmarad az ország gazdasági teljesítménye a potenciális szinttől. Közgazdászok emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályozás több része meglehetősen ködös, egyes területekről pedig szó sem esik. Például nem egyértelmű, hogy a képlet érvényben marad-e akkor is, ha GDP-arányosan 50 alá csökken az államadósság, illetve mi a teendő, ha utólag nem sikerül megfelelni a törvényi előírásnak.
A kormány komolyan veszi az adósság leépítését
Új szabályozásról egyelőre nem sokat tudni, ám az vélhetően közelebb áll majd az uniós elvárásokhoz, illetve az uniós gyakorlathoz. Míg ugyanis a jelenlegi adósságképlet úgy igyekszik biztosítani (nem teljes sikerrel) a szabály anti-ciklikus jellegét, hogy külön szerepel benne a növekedés, az infláció és a költségvetési egyenleg, addig az uniós szabályozás eltolódott a strukturális egyenleg használatának irányába. Ez utóbbi nem más, mint az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásától szűrt költségvetési egyenleg. Bár a mutató kiszámításával akadnak módszertani problémák, használata ideális esetben orvosolhatja a jelenlegi adósságszabály prociklikusságával kapcsolatos problémákat.
A módosítással a kormány az EU és a szakma által jobban elfogadott formula irányába tolhatja a szabályozást. Az ugyanis kétségtelen, hogy - bár az adósságrátát nem sikerült gyorsan és látványosan lejjebb nyomni - a kormány nagyon komolyan veszi az államadósság mutató elleni harcot, rengeteg áldozatot vállalt már ezért - az államosított nyugdíjvagyon nagy része is erre a célra ment el például. A kormányzati igyekezetet azonban nehezen lehetett volna igazolni az eddigi adósságszabállyal. Ami biztos: egy eddig kvázi nem létező szabályt vált egy másik, hogy milyen és hogy mikor, azt még nem tudni.
Már ha fizetnek az oroszok.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
