A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az ATV műsorában megerősítette: az IMF/EU-megállapodás jelentette biztonsági háló a legfontosabb most a kormánynak. A konvergenciaprogramról pedig azt mondta: abban kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések is szerepet kapnak, és úgy vélte: azt az EU el fogja fogadni.

Könnyebb, ha nem EU-tag az ország?

Varga Mihály nehezményezte, hogy az IMF/EU-megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése elhúzódott. Tavaly novemberben fordult a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az előkészítő megbeszélések pedig már fél éve tartanak, ez a hosszú idő pedig az ország számára káros. Egy biztonsági hálóval a háta mögött sokkal könnyebben és biztonságosabban tudja finanszírozni magát az ország - mondta.

Varga elmondta: a kormány kész azonnal megkezdeni a tárgyalásokat. Egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy miközben két ország egyidőben adta be hitelmegállapodás iránti kérelmét, az IMF Egyiptommal már megállapodott, míg Magyarországgal meg sem kezdődtek a tárgyalások. Arra a felvetésre, hogy Egyiptom nem tagja az Európai Uniónak, Varga Mihály azt mondta: néha úgy tűnik, ha valaki az EU tagja, nehezebben tud megállapodást kötni. Hozzátette: az EU-nak mintha politikai feltételei lennének a hiteltárgyalások megkezdéséhez, amit teljesen szokatlannak nevezett.

"Apró" kérdések a jegybanktörvényről: nem biztos, hogy úgy dönt a Parlament, ahogy Matolcsy javasolja

A jegybanktörvény módosításáról azt mondta: a javaslatok benyújtása nem jelenti azt, hogy azt a parlament úgy is fogja elfogadni. Három lényegi kérdés maradt, az összes többiben a magyar kormány engedett - mondta. Az EKB és az EU a jegybankelnöki eskü, a fizetés és a monetáris tanács hatáskörének változását kifogásolta. Utóbbit a monetáris tanács 7:0 arányban szavazta meg, mindenki támogatta - hangsúlyozta. A fizetéseknél pedig a kormány egyértelművé tette, nemcsak a jegybankelnökre, hanem valamennyi közszolgára vonatkozik a fizetési korlát - fűzte hozzá. A jegybankelnöki eskü kérdése pedig Varga Mihály szerint nem lehet akadálya a tárgyalások megkezdésének, hiszen az EU-nak ilyen jellegű kitétele nem volt, azt az EKB kifogásolta.

Megjegyezte: Magyarország hosszú-hosszú ideig várt a jegybanktörvény módosításához szükséges EB-véleményre. Mivel ezt az Európai Bizottság nem tette meg, a kormánynak világossá kellett tenni, hogy ezek a módosítások a parlamenti vita tárgyát fogják majd képezni. "Azt gondolom, egy kicsit mulatságos lenne, ha ezek az apró kérdések lennének az akadályai egy IMF-megállapodásnak, arról nem is beszélve, hogy a tárgyalások alatt is meg lehet ezeket a kérdéseket tárgyalni, és ha olyan feltétel van egy megállapodás megkötéséhez, hogy ezekben a törvényekben még módosításra van szükség, ezt később is meg tudja tenni, akár a parlament, akár a kezdeményezést a kormány" - mondta.

Kedden győzködi Orbán Barrosót

A keddi Orbán-Barroso találkozóról elmondta: azon nyilván az IMF/EU-konzultációhoz kapcsolódó témák lesznek előtérben. A konvergenciaprogramban pedig kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések is szerepet kapnak, Varga Mihály szerint az EU el is fogadja a tervezett intézkedéseket. Emlékeztetett arra, hogy néhány tized százalékpontnyi GDP arányos hiányon van a vita.

A kormány szerint idén és jövőre is 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya a GDP százalékában, az EU várakozásai szerint 3,05 százalék illetve 3,26 százalék lesz a deficit - eközben Spanyolországban 5 százalék felett lesz a hiány. "Ezért érezzük egy kicsit méltatlannak, ami Brüsszel irányából történik" - mondta. Úgy vélte: az Orbán-Barroso találkozón sikerül bizonyítani, hogy a tervezett intézkedésekkel tartható a 3 százalék alatti hiánycél, és ezzel Magyarország kikerülhet a 2004 óta tartó
túlzottdeficit-eljárás alól.