Az Ipsos kutatásában felsorolt 16 tényező közül legkevésbé a bevándorlók letelepedése, a környezeti fenyegetések és a klímaváltozás jelent problémát a magyaroknak – ezeket csupán 1-2 százalék említette.

A határainkon túl

Világszerte is a munkanélküliség a leginkább aggasztóbb jelenség (összességében 45 százalék említette), amit a korrupció és a szegénység követ (34-34 százalékkal). A bűnözést 31 százalék, az egészségügyet 23 százalék nevezte meg a legnagyobb gondok között. A 24 országban, 19 ezer ember körében végzett felmérés eredményeiből ezúttal az egészségüggyel kapcsolatos adatokat teszi közzé az Ipsos.

Mi a helyzet az egészségüggyel?

A magyarok háromtizede, a nemzetközi felmérésben szereplő országok lakosságának 23 százaléka tekinti jelentős problémának az egészségügy helyzetét.

Öt országban a miénknél nagyobb aggodalom övezi az orvoslás, gyógyítás területén tapasztalható állapotokat.

Brazíliában 64, Lengyelországban 58 százalék tartja nagy problémának az egészségügyi viszonyokat, az Egyesült Államokban 40, Kanadában 37, Ausztráliában 35 százalék sorolja a jelentős gondok közé.

A brazilok, a lengyelek és a kanadaiak számára egyértelműen az egészségügyi ellátás aktuális állapota a legnagyobb probléma, az amerikaiak és az ausztrálok körében a munkanélküliséget követően a második legjelentősebb gond.

Mi mennyire aggódunk?

Hazákban az egészségügy iránti aggodalom csak a negyedik-ötödik a sorban, azt megelőzi a munkanélküliség, a korrupció és a szegénység, s a gyógyítás területével nagyjából azonos mértékű gondnak tartják a bűnözést.

Magyarországon az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak az átlagosnál jellemzőbbek a nőkre (34 százalékukra), a férfiak körében 25 százalék tesz erről említést. A magyar nőknek – a munkanélküliség és a szegénység után – az egészségügy a harmadik leginkább aggasztó terület, a férfiak viszont az ötödik helyre teszik. A többi társadalmi-demográfiai csoportban nincsenek jelentős eltérések, az aggódók aránya az átlag, 30 százalék körüli.