Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a fejleményre a piaci szereplők széles köre számít.

A Lehman összeomlásának az elemzők szerint éppen azért voltak rendkívül súlyos globális következményei, mivel a bankot mindenki túl nagynak tartotta ahhoz, hogy csődbe mehessen, egészen addig a pillanatig, amíg a csőd végül mégiscsak bekövetkezett. Most viszont úgy tűnik, hogy a szakemberek már megint a heti görög fejleményekre figyelnek, vagyis arra, hogy a Szamarasz kormány képes lesz-e keresztülvinni a parlamenten az újabb, 13 milliárd eurós megszorító csomagot.

A Capital Economics szakértőinek számításai szerint Görögország, Portugália és Írország egyenként 2 százalékkal vagy ennél kevesebbel részesedik az euróövezeti gazdaság összesített kibocsátásából, a világ teljes GDP-értékén belül pedig hozzávetőleg 0,3 százalék a részarányuk. Ha azonban e kis eurógazdaságok távozása nyomán olyan nagy déli tagállamok is kilépnének az euróövezetből, mint Spanyolország és Olaszország, annak már sokkal súlyosabb tovagyűrűző globális hatása lenne.

A cég szakértői kimutatták, hogy Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália és Írország együtt már 6,4 százalékkal részesedik a globális GDP-értékből, az euróövezet hazai össztermékének 34 százalékát adják, összesített bruttó külső adósságuk a világgazdaság éves össztermékének 10 százalékához közelít, és 1900 milliárd eurós együttes nettó küladósságuk is csaknem a 4 százaléka a globális GDP-értéknek.

Ehhez képest a Lehman Brothers kötelezettségállománya, amely 600 milliárd dollárt tett ki az összeomlás pillanatában, csekélynek volt mondható: ez mindössze az 1,1 százalékát tette ki a világgazdaság GDP-értékének, vagyis az öt perifériális eurótagállam jelenlegi bruttó külső adósságállományának 11 százalékával volt egyenlő.