A nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján olvasható csütörtöki válaszában ismerteti: 2008 végétől a gazdasági és pénzügyi válság következményeként megemelkedett a devizatartalékolási igény, miközben egyidejűleg a deviza-forint kamatkülönbözet is megnőtt, így a két folyamat együttes hatásaként romlott erőteljesen a kamateredmény. Az MNB adatai szerint a devizatartalékok költsége - a kapott és a fizetett kamatok különbsége - 2007 és 2011 között összesen 230 milliárd forintot tett ki, a kamateredmény 2009-től fordult veszteségbe, a válságot megelőző években néhány milliárd forintos pozitívum volt a szaldó.
A miniszter megjegyzi azt is: a kamatkülönbözetre az ország általános makrogazdasági helyzete és külső megítélése is döntő hatással van.
Matolcsy megszólalt MNB-ügyben
Az MNB kamatköltségei elvileg mérsékelhetők az alapkamat további csökkentésével – feltételezve, hogy a devizatartalékra kapott kamatok szintje nem változik – addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti az MNB jegybanktörvényen belül sarkalatos részként rögzített elsődleges célját, az árstabilitás elérését és fenntartását - válaszolta Matolcsy György Volner János (Jobbik)írásbeli kérdésére.
Egy stratégiailag fontos faluban. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
