Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban.
A kedvenc szó: fordulat
A jegybank elnöke szerint hazánk a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált: stabilan a GDP 3 százaléka alatt tartjuk az államháztartási hiányt, csökken az államadósságot, folyamatosan bővül a foglalkoztatás és a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.
A költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország – mondta Matolcsy György.
Vannak azért kockázatok
Az MNB elnöke szerint a sikerek ellenére Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az EU-nak sebezhető maradt, mivel nem sikerült az unió válságkezelése. Ráadásul Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.
|
Unortodox-kutatóintézetek Matolcsy szerint az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett - akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban - tette hozzá a jegybankelnök. |
Matolcsy György szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, ugyanakkor problémát is jelenthet az alacsony olajár, mivel deflációt okozhat akár egész EU-ban, márpedig sem az Unió, sem az ECB nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. A magyar gazdaság esetleges deflációs problémáival kapcsolatban az MNB elnöke kifejtette: bár az infláció jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van, ám, ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, s „az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat" – bár mindehhez hozzátette, hogy az alacsony olajárak miatt az éves infláció idén 0-1 százalék között lehet.
Az intézkedések eddig 2 százalékos GDP-javulást hoztak
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. Az nhp és az alapkamat-csökkentés 1-1 százalékponttal javította a GDP-t – mondta Matolcsy György.
Az alapkamattal kapcsolatban a jegybankelnök kedvezőnek ítélte meg, hogy annak csökkenése tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése.
A szakember szerint nagyon fontos, hogy az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. Ennek érdekében az MNB elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe, aminek hatásaként az állampapírhozamok is jelentősen csökkentek.
"Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt" – mondta Matolcsy György.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
