| A Privátbankár elemzése szerint, bár nem lehet választási költségvetésnek tartani a mostanit, de ha kedvezőtlenül alakulnak a folyamatok, akkor komoly megszorításokkal kezdhet az új kormány. Részletek >> |
Az Országgyűlés elfogadta kedden a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg. A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát.
A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2 964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1 884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat beterjesztésekor azt mondta, hogy a kormány 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.
Lehetnek kockázatok
A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezi a büdzsé. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.
100 milliárdos kezesség
A parlament döntése értelmében a jövő évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfőn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történő adósságátvállalás hatásait.
Jövőre kicsit csökkenhet az államadósság
Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot.
A jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.
Az Országgyűlés november 26-án fogadta el a költségvetés főösszegeit, a képviselők azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
