Megszorításokkal kezdhet jövőre az új kormány

Bár a napokban az Európai Bizottság rábólintott a jövő évi költségvetés tervezetére, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is évközi intézkedésekre lesz majd szükség annak érdekében, hogy a deficit ne haladja meg a GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélt. A jelenlegi tervekben ugyanis több olyan tétel is szerepel, amelynek megvalósítását jelentős kockázat övezi, miközben a tartalékok nagysága messze elmarad a korábbi évek gyakorlatától.

A tisztánlátás érdekében érdemes kiemelni a költségvetés azon sorait, amelyek leginkább veszélyeztetik a jövő évi hiánycélt, szembeállítva a büdzsében szereplő biztosítékokkal, illetve az olyan bizonytalanságokkal (pozitív kockázatokkal), amelyek javíthatják az egyensúlyt.

Kevesebb áfa és jövedéki adó

A legnagyobb probléma a korábbi évekhez hasonlóan a bevételi oldallal, azon belül is az adóbevételekkel van. A várható eltérések szerkezete ráadásul kísértetiesen emlékeztet az idei évre: a fogyasztási adók számottevő alulteljesítését csak kis részben képes ellensúlyozni a munkát terhelő adók többlete.

Miután az idei évre várt 2953 milliárd forintos előirányzattól még az NGM saját becslése szerint is várhatóan 150 milliárd forinttal elmarad az általános forgalmi adóból várható bevétel, a jelenség hasonló nagyságrendben várhatóan megismétlődik jövőre is. Ezt jelzi az MNB legfrissebb előrejelzése, az ÁSZ értékelése , valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szeptember végén készült technikai kivetítése is.

Nem ússza meg a költségvetés a dohányzással, illetve annak értékesítésével kapcsolatos jogszabályi környezet változását sem: miután az idei év első hónapjában negyedével csökkent a legális értékesítés volumene az egy évvel korábbi adatokhoz képest, jövőre várhatóan az adóemelés ellenére is mintegy 30 milliárd forinttal elmaradhat a jövedéki adóból származó bevétel a tervezett összeghez képest.

Bár a nemrég benyújtott adótörvényekben tetten érhető a kormány azon szándéka, hogy vonzóbbá tegye a tavaly bevezetett új vállalati adókat, a kivából és a katából jövőre együtt várt 123 milliárd forint meglehetősen ambiciózusnak tűnik annak fényében, hogy a két adónemből idén összesen várhatóan nagyjából 35 milliárd forintot realizál a költségvetés. Ezen kívül első sorban az idei évi tapasztalatok alapján kockázatosnak tűnik a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevétel is, bár az is igaz, hogy a kormány idén sem volt rest egyszeri pótlólagos befizetésre kötelezni a bankokat.

Részben az új vállalati adók viszonylag alacsony népszerűsége, részben a kedvező 2013-as folyamatok alapján viszont méltán bizakodhat abban a kormány, hogy a munkát terhelő adókból (elsősorban az szja-ból, kisebb részben a járulékokból) származó bevétel akár 60 milliárd forinttal is meghaladja a tervezett szintet. Ráadásul ezt a folyamatot tovább erősítheti, ha a családi adókedvezmény kiterjesztésének hatására a bérjellegű kifizetéseket (különösen a prémiumokat) tömegesen próbálják majd az év végéről átcsúsztatni a jövő év elejére – csökkentve ezzel viszont a költségvetés idei bevételeit. A fentiek miatt az adóbevételek összességében mintegy 230 milliárd forinttal elmaradhatnak jövőre a tervezett szinttől.

Túl kicsi a tartalék

A költségvetési kiadások előrejelzését több bizonytalanság övezi, mivel sokkal inkább függ a kormány ad hoc döntéseitől, mint a külső körülményektől (pl. bérek, fogyasztás). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy érdemben nagyobb a kormány mozgástere. Ha év közben úgy látja, akkor törvénykezés nélkül is képes korrigálni a folyamatokat például a beruházások leállításával, vagy extra tartalék képzésével - amire bőven találunk példát az elmúlt évekből. Jelenleg csupán egy területen látunk komoly, számszerűsíthető feszültséget: az Egészségügyi Alapon belül az összevont szakellátásra szánt 615 milliárd forint alig valamivel nagyobb, mint az idei évre vonatkozó módosított előirányzat (606 milliárd forint), ami érdemi kockázatot jelent annak fényében, hogy az egészségügyi intézmények egyre növekvő adósságállományával előbb-utóbb kezdeni kell valamit.

Bár a tartalék elsősorban amúgy is az év közben felmerülő kockázatok kezelését szolgálja, nem pedig a már az év elején sejtett/tudott elmaradások pótlását, a jövő évre tervezett 100 milliárd forint mindenképpen meglehetősen kevésnek tűnik az eddig bemutatott kockázatokhoz képest. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben 268 milliárd forintos, 2013-ban pedig 400 milliárd forintos tartalékkal vágott neki az évnek a költségvetés és ennek ellenére mindkét évben kénytelen volt több, jelentős költségvetési kiigazítást végrehajtani a kormány.

Összességében úgy tűnik, hogy ha nem változtat érdemben a kormány a jövő évi költségvetésen, akkor jó eséllyel szükség lesz legkésőbb az év második felében egy GDP-arányosan nagyjából 0,6 százalékos (170 milliárd forintos) kiigazításra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyrészt az összeg nem haladja meg érdemben a költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos hibahatár nagyságát, másrészt pedig ha a gazdasági körülmények a vártnál kedvezőbben alakulnak, az automatikusan biztosíthatja az adóbevételeken keresztül a hiányzó összeget.