Amíg úgy versenyeznek a cégek a munkaerőért, mint most, nem jönnek elő a rendszer súlyos problémái. Hamarosan azonban változhat a munkaerőpiaci helyzet, ez pedig minden eltemetett gondot felszínre fog hozni.
 |
| Illusztráció (Forrás: Depositphotos) |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Szerencsés csillagzat alatt léptek be a fiatalok a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben, hiszen a 2010-es évek közepe óta túlkereslet van a dolgozók iránt. Ezért sok pályakezdő érezhette úgy, hogy nem kell túlzottan igyekeznie az első munkahely megszerzéséért, hanem a vállalatok versenyeznek érte, többek között egyre magasabb bérekkel is.
A legújabb Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányokat elolvasva kiderül azonban, hogy bár jelenleg egyszerűnek tűnik a munkába lépés, ez az állapot egyáltalán nem biztos, hogy sokáig fennmarad.
Az eredmények láttán ugyanis arra következtethetünk, hogy a kedvező gazdasági helyzet és a vállalatok toborzási nehézségei egyelőre részben elfedik az oktatási rendszer hiányosságait. A 2010-es években jócskán átalakított, a fiatalokat egyre gyorsabban a munkaerőpiac felé tessékelő, viszont sok régi problémát továbbra is magában hordozó iskolarendszer igazi próbája még nem történt meg, ugyanis az elmúlt években inkább a vállalatok versenyeztek a munkavállalókért, és nem az álláskeresők a munkahelyekért.
A kocka azonban előbb-utóbb megfordulhat, ez a gazdasági ciklusok alapján törvényszerű.
Az erős konjunktúrát hozó elmúlt néhány évben megemelkedett a 15-19 évesek foglalkoztatási aránya, miközben a nappali tagozatos tanulók részesedése visszaesett a korcsoportban, köszönhetően többek között a tankötelezettség 16 éves korig tartó leszállításának, a közmunkaprogram beindításának és persze a feszített munkaerőpiaci helyzetnek.
A legfiatalabb munkavállalók azonban nem túl jó körülmények között dolgoznak. A rövidebb tankötelezettséggel jelentősen megnőtt a közfoglalkoztatásba kerülő 16 és 17 évesek száma Molnár György eredményei szerint. Greskovics Bori és Scharle Ágota pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a határozott idejű munkaszerződések a fiatalok körében különösen gyakoriak. Tehát akik hamar befejezték a tanulmányaikat, még ha a versenyszféra munkaerőpiacára be is tudtak lépni, gyakran kevésbé stabil (a vállalatoknak viszont kevesebb kockázatot jelentő) állásokban helyezkedtek el. Tehát
a cégek bár felveszik az oktatásból hamar kilépő pályakezdőket, de óvatosabbak velük.
A korai munkavállalás önmagában egyáltalán nem lenne probléma, sőt, a munkaerőpiacon történő boldogulást nagyban segíti a tapasztalati és a kapcsolati tőke kialakulása, amelyeknek a fiatalok többnyire híján vannak. Ezekre a nehézségre a diákmunka lehet jó megoldás, aminek során a tanulók az iskola mellett gyakorlatot és ismeretségeket szerezhetnek a munka világában.Bár a tanulás melletti munkavállalás a 2010-es években lassú emelkedést mutatott, még mindig ritka Magyarországon, ebből a szempontból nem sikerült tehát kiaknázni az elmúlt évek munkaerőpiaci körülményeit.
Annál inkább gondot jelent, hogy amellett, hogy kevesebb időt töltenek tanulással az oktatási rendszerben a diákok, a képességeik, készségeik színvonala is csökkenésnek indult. Hermann Zoltán, Horn Dániel és Tordai Dániel tanulmánya például bemutatja, amint a 2013-as szakképzési reformot követően leromlottak a tanulók matematikai és szövegértési készségei. Pedig ezek a készségek nagyon fontosak a fiatalok későbbi munkaerőpiaci sikereinek szempontjából. Hermann és Horn mellett Köllő János, Sebők Anna, Semjén András és Varga Júlia munkája mutat rá, hogy
a kognitív képességekkel együtt jár a fiatal felnőttkori munkaerőpiaci sikeresség.
Kérdés, hogy mi lesz a következő években a pályakezdőkkel, ha a várakozásoknak megfelelően lassuló pályára áll a gazdasági növekedés, és a cégek kevésbé kapkodnak az álláskeresők után. A kötetben Tóth Endre hívja fel a figyelmet az úgynevezett sebzési vagy sebhelyhatásra, ami azokat a fiatalokat érinti, akik pályája munkanélküliséggel indul. A pályakezdőket főleg a válságos időkben érintő jelenség tartós negatív következményekkel jár a későbbiekben: az alacsonyabb jövedelem, a kevesebb ledolgozott óra, a gyengébb minőségű állás és a munkanélküliség magasabb kockázata még évekkel a munkaerőpiacra történő belépés után is jobban fenyegeti őket az iskola után azonnal elhelyezkedő társaikhoz képest.
Ezek a kellemetlen hatások pedig a szakirodalom szerint a kevésbé képzett, vagy a jobban iskolázott, de gyengébb képességű fiatalokat különösen erősen érintik.
(G7)
Címlapon
Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
Eddig 100 milliárd forint értékben fizetett ki számlákat az orosz félnek a magyar megrendelő, vagyis a kormány. Az egész projekt során összesen mintegy 110 számlát fog kiállítani a kivitelező.
- Elkészült a javaslat a 4 százalékos nyugdíjemelésre
- Újabb neves lakásbérlő a Budai Várban
- Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
- Két forinttal drágult az euró, a Teslát is túl lehet szárnyalni
- Újabb csapást mérne az önkormányzatokra a Fidesz
- 670 millióra bírságolta a GVH a Magyar Telekomot
- Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
- Áremelést hoz a benzinkutakra a péntek
- 8 pontból áll a kormány klímavédelmi akcióterve
További cikkek
-
Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen. Tovább
-
Elkészült a javaslat a 4 százalékos nyugdíjemelésre
A Demokratikus Koalíció képviselői márciusban emelnék a járandóságokat, egyben visszamenőleg kifizetve az elmaradt havi nyugdíjpénzeket és kamatokat. Tovább
-
Újabb csapást mérne az önkormányzatokra a Fidesz
Komoly veszteség érheti azokat a településeket, ahol kiemelten közérdekű beruházás valósul meg. Tovább
-
Újabb neves lakásbérlő a Budai Várban
Laptársunk, az Mfor.hu értesülését megerősítik a hivatalos cégiratokban már az idén bekövetkezett változások. Tovább
-
Trump többfrontos támadása a Huawei ellen – pácban London
Washington a nagyhatalmi versengés szerves részeként most több fronton is támadást akar indítani a Huawei ellen. Ha az Egyesült Királyság nem vonja vissza pozitív döntését a kínai gyártóval kapcsolatban, akkor a konfliktus negatív hatással lesz a Washington és London közötti kereskedelmi tárgyalásokra, és a hírszerzési információik cseréjére. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Áremelést hoz a benzinkutakra a péntek
A benzin drágul tovább, de a gázolaj most nem. Tovább
-
A Kommunista Párt előretolt ékének nyilvánítottak öt kínai médiumot az USA-ban
Nem független hírszolgáltatók, hanem a kínai kormány ellenőrzése alatt állnak, állapította meg Washington. Tovább
-
Angol nyelvtudás nélkül nem adnak munkát Nagy-Britanniában 2021-től
Állásajánlat, és megfelelő szakképesítés is kell majd. A szigorítással a brit kormány kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő kiszorítása. Tovább
-
Orbán felszámolná az illegális szeméthegyeket, de a legálissal sem tud mit kezdeni
Orbán Viktor kormányfő nagyszabású klímavédelmi akciótervet hirdetett, aminek egyik pontja az illegális szeméthegyek eltakarítása lenne. Rengeteg azonban a nyitott kérdés: ki, miből és hova takarítja el a szemetet? A kormánynak ugyanis a legális szemétszállítással is évek óta meggyűlik a baja. Tovább
-
A Huawei elleni verseny az EU-nak sem lenne ellenére
Néhány napja vetődött fel, hogy esetleg az Egyesült Államok felvásárolná a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég konkurenseit. Az Európai Unió versenyjogi biztosa úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg nem akadályoznák ezt meg. Tovább
-
Visszaeshet a magyar vendégmunkások száma, ha elmaradnak a turisták az Alpokban
Ausztria és Svájc idegenforgalmát még megviselheti a koronavírus ezekben a hónapokban. Tovább
-
A szélsőséges időjárás és a drága munkaerő is drágíthatja a zöldségeket
Több tényező is van, ami az áremelkedés irányába mutat, így például a dráguló munkaerőköltség vagy az extrém időjárás. Tovább
-
Többet fizetünk, kevesebbet kapunk – de mennyivel? Durvul az ökölharc Brüsszelben
Brüsszeli tudósítónk bemutatja a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat a hétvégi nagy pszichodráma előtt. Tovább
-
Előbb lesz reptéri vasút, mint metróvonal Újpalotáig
A következő öt-tíz évben a vasúti, illetve HÉV-fejlesztések lesznek előnyben, a négyes metró meghosszabbítására csak ezt követően kerülhet sor. Tovább
-
Átlagban 3 milliót lízingből fizetnek a hétüléses autókat vevők
Ennyiből zömében Daciákhoz, esetleg alacsonyabb kategóriájú Opelekhez, Citroenekhez lehet hozzájutni. Tovább
-
Putyin kóstolgatja Norvégiát – fokozódó katonai feszültség
A Vardø szigetén fekvő amerikai állomás az orosz tengeralattjárókat figyeli. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Üzenet Brüsszelnek: köti az ebet a karóhoz London
London nem fog hosszabbítani, von der Leyen szerint ugyanakkor lehetetlen decemberig megállapodni. Tovább
-
Káoszba fulladhat a nevadai előválasztás is, megint Sanders lehet a befutó
Az amerikai szakértők attól tartanak, hogy a szavazatok összeszámlálásánál megismétlődhet az iowai fiaskó. Tovább
-
Lecsengőben a koronavírus? Még korai az öröm
Az Egészségügyi Világszervezet szerint még korai lenne a járvány tartós csillapodását kiolvasni a számokból. Tovább
-
Tovább csökken a jegybanki swapállomány, 50 milliárd forinttal
Az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás így 1942 milliárd forintra csökken. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
