Merkel is bűnrészes a török jogállam szétverésében?

Merkel kancellár tegnap Isztambulban találkozott a török civil társadalom számos képviselőjével, ma pedig Erdogan elnökkel folytat megbeszéléseket. Ez Merkel harmadik útja fél éven belül Törökországba és ma testközelből vizsgálhatja meg, hogy kivel paktált le Európa nevében a menekültügyben és éppen milyen stádiumban van az EU tagjelölt Törökország jogállamának szétverése. Jelentjük, már romokban hever. De Merkelnek a jelek szerint még mindig fontosabb a saját pozíciójának megőrzése, mint Európa integritásának a védelme.

Bűnöző a parlament egynegyede?

A török parlament múlt pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A változtatást a kormányzó AKP párt kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát HDP párt vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: “az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit” – hangsúlyozta.

Káncz Csaba

A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás – olvasható ezen a kafkai, szürreális listán.

A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
Demirtas kijelentette: “a döntés nyilvánvalóan újabb lépés a diktatúrához vezető úton. Nem leszünk játékszerek. A harc még csak most kezdődött el”.

Erdogan elnöki rendszert akar – bármi áron

A jogállam lábbal tiprása arra késztette Brüsszelt, hogy „súlyos aggodalmát” fejezze ki az ankarai fejlemények miatt. Mivel azonban Erdogan gyakorlatilag sakkban tartja Brüsszelt a menekültüggyel, Ankarát egy ilyen kis verbális fenyegetés a legkevésbé sem zavarja. Berlinben viszont politikai vihar tört ki Merkel stratégiai partnerének újabb diktatórikus lépése miatt.

Norbert Lammert, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke szerint a török parlament képviselői nem engedhetik meg Erdogan-nak, hogy megszüntesse mentelmi jogukat. A Merkel kancellár vezette CDU politikusa hozzátette, hogy az EU-nak nem szabad megszüntetnie a Törökországgal szembeni vízumkötelezettséget, ha az ankarai törvényhozás elfogadja a javaslatot. A mentelmi jog „történelmileg szemlélve éppen a parlament és a képviselők védelmét szolgálja az önkényes beavatkozásokkal és a feudális uralkodókkal szemben” – mondta Lammert, aki szerint a török államfő valódi célja az lehet a mentelmi jog megszüntetésével, hogy pártja javára módosítsa az erőviszonyokat a törvényhozásban. Merkel tegnap egy interjúban szintén bírálta a török parlament döntését, amellyel megvonta a képviselők jó egynegyedének mentelmi jogát.

Európa csapdában

Ebben a feszült, és Európa számára rendkívül szégyenteljes helyzetben emelte fel a hangját Marc Pierini, az EU volt ankarai nagykövete. Pierini szerint Merkel kancellár tavaly óta gyakorlatilag Erdogan politikai megmentőjeként funkcionál. A menekült-paktummal Merkel feloldozta Erdogant, és így az szabadon tiporhatja továbbra is sárba a jogállamiságot. Kivételes pozícióba segítette a török elnököt, aki aztán konszolidálni tudta bel- és külföldön a hatalmát.

Pierini véleménye szerint Merkel most súlyos csapdába került. A kérdés az, hogy milyen magas árat kell Európának fizetnie azért, hogy elkerülje Erdogan fenyegetését a menekültek áradatának újraindításáról. A helyzet Európa számára akár tovább is súlyosbodhat, ha Ankara egy abszolutista rezsimmé válik, miközben követeli az EU-tagságot is.

Káncz Csaba jegyzete