|
| (Kép forrása: MTI Fotó, Szigetváry Zsolt) |
Aligha tartható a Lánchíd, az alagút lezárásának kormányhatározatban rögzített 18 hónapos határideje és ezt az Mfor-nak a beruházásra rálátó, névtelenséget kérő forrása szerint a főváros is jól tudja. Csak egyelőre nem merték elmondani Orbán Viktornak, hadd eméssze meg előbb a járdaszélesítés törlését. Az elmúlt években egyre rosszabb állapotba került átkelő felújításához készült dokumentáció ismeretében a projekt előkészítésében résztvevő szakértő legkevesebb két évre teszi a hídrekonstrukció forgalomkorlátozással együtt járó idejét, de még ez is legfeljebb akkor lenne elég, ha folyamatosan, éjszaka és hétvégén is dolgoznának a kivitelezők.
Csakhogy ehhez nincs elég munkás. Ez persze nem fogja megakadályozni a kivitelezésre vállalkozó cégeket és a BKK-t a másfél éves határidőt rögzítő megállapodás aláírásában – teszi hozzá a szakember. - Elvégre minden építőipari munkánál, a legjobban előkészített és előzetesen jól feltárt munkaterületnél is előfordulnak „váratlan helyzetek”, derülhetnek ki „korábbról nem ismert hibák”, amelyeket orvosolni kell.
Attól tartottak, a kormány elveszi a pénzt
Kellő indoklás esetén az ebből fakadó csúszást és extraköltséget a megrendelőnek el kell fogadnia. Gondoljunk csak a Margit híd felújítására, amely 9 hónapos csúszással és a kezdeti 5 milliárd helyett 32 milliárdért készült el. Ráadásul még a számlákat és az alvállalkozói listát sem kellett kiadnia a kivitelező konzorciumnak a Kúria ítélete szerint. Nagy naivitás tehát abban hinni, hogy a turisták egy kedvelt látványossága, a főszezonban a fotózkodó külföldiek miatt gyalogos közlekedésre lényegében alkalmatlan Lánchíd esetében tartani tudják majd az eleve tarthatatlannak ítélt határidőt és árat. Még akkor is, ha Karmelita Kolostorba felköltöző kormányfő nem akar nagyot kerülni a Parlamentből jövet-menet.
Érthető a városvezetői óvatosság, hiszen már a járdaszélesítés elvetésekor is rezgett a léc. A fővárosi önkormányzatnál, illetve a felújítás lebonyolításával megbízott Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) attól tartottak, hogy a kormány elvonja a korábban a híd rekonstrukciójára odaítélt 7 milliárd forintos támogatást, márpedig a kivéreztetett fővárosi önkormányzatnak minden fillérre szüksége van.
Végül alig egymilliárdot csípett le a kormány, amiről Tarlós István főpolgármester és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vállvetve állították, hogy nem vész el Budapest számára, hiszen a hídhoz kapcsolódó közterek felújítására költheti. Arra is támadt mindjárt egy újabb kormányzati ötlet, hogy pontosan mire: fedjék le az alsó rakpart Vigadó tér előtti szakaszát. (Nem messze az Orbán-vő, Tiborcz István által felújítandó egykori Mahart-háztól.)
Ezért mondtak le a járdaszélesítésről
A BKK Igazgatósága június 12-i ülésén döntést is hozott a „vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításáról”. Július első napjaiban meg is jelent a tenderkiírás, amelynek határidejét azóta augusztus 21-re tolták ki, de ennél is érdekesebb, hogy a kormánykérés - a Vigadó téri 2000 négyzetméteres gyalogos pódium szakértői vizsgálati tanulmányának elkészítése a József Attila utca terveinek elkészítésével egyetemben - itt már csak opcionális tételként szerepel. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során bármikor lehívhatja ezt az opciót, de az alapfeladatok között nem szerepel. Kérdés, hogy a kormány így is odaadja-e az egymilliárdot.
A járdaszélesítésről egyébként nem az autósbarátság, hanem műszaki, illetve pénzügyi okok miatt mondott le a városvezetés. A Főmterv Zrt. megbízásából készült terheléses vizsgálat során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke ugyanis arra jutott (nekik valóban elhitte Tarlós), hogy a szélesítés miatt még a láncokat is jelentősen meg kell erősíteni, ami a többi extramunkával együtt jelentős többletkiadást jelentett volna a városnak. Ehhez képest még a teljes állami támogatás megvonása is kisebb kockázatnak tűnt. Végül a kormány is elfogadta az érveket, így a járdák felújítása a jelenlegi 2,2 méter szélességben valósul meg.
A 18 hónapos forgalomkorlátozás elnyújtását viszont aligha tudták volna letolni a döntéshozók torkán, így inkább meg sem kísérelték. A BKK az Mfor ütemezés tarthatóságát firtató kérdésére lakonikus egyszerűséggel azt válaszolta, hogy a közúti forgalom korlátozására vonatkozó maximum 18 hónapos lezárás „szerződéses előírás”, a felújítás időtartama 30 hónap. Az már más kérdés ugye, hogy a kivitelező tudja-e tartani a szerződésben vállaltakat. Tarlós István idén júniusban ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy „a 18 hónap konkrétan a híd felújítására hangzott el, a híd környezetének megújításával együtt nagyjából két év lesz”.
Mint a BKK válaszából, illetve a közbeszerzési dokumentációban közzétett szerződéstervezetből kiolvasható, a Lánchíd és a 2-es villamos alagútjának felújítását 30 hónapon belül kell elvégezni. Ugyanennyi idő áll a Várhegy alagút felújítóinak rendelkezésére is. A két vállalkozói csapatnak, ha nem ugyanazzal szerződnének a két részfeladatra, együtt kell működnie. Ez még a munkák teljes összehangolása esetén is több 2 évnél.
A TEK is beleszól a munkákba
A Clark Ádám és a Széchenyi István tér, valamint a József Attila utca átalakítására egyelőre tervek sincsenek, ezeknek elkészítésére a fentebb már említett július elején megjelent tenderben keresnek tervezőt. A tervkészítés határideje 300 nap, az engedélyek beszerzése és a szükséges döntések szintén hónapokat vihetnek el, ezt követheti a kiviteli tender kiírása és ezután kezdődhet csak a munka. Így könnyen lehet, hogy mire a felújított átkelőt átadják, akkorra lezárják a két oldalán lévő tereket.
Külön kérdés az alagút közepén induló szupertitkos lifttel, külön víztározóval ellátott alagút felújításának ideje is, ezt ugyanis nem a BKK, hanem a TEK szervezi. A BKK csak a felvonuláshoz szükséges útvonalat biztosítja. De a BKK egyelőre azt sem tudja, hogy mikor vonul fel a TEK, kérdésünkre azt válaszolták, hogy nem illetékesek ennek a kérdésnek a megválaszolásában.
A Lánchíd felújítása a BKK ütemterve szerint 2019 őszén kezdődne. De kevés rá az esély. A kivitelezői ajánlatokat augusztus 21-ig várják, ezt követi a bírálat, majd a szerződéskötéshez vezető tárgyalás. Márpedig ez a hosszadalmas alkudozás és egyeztetés miatt hónapokig is elhúzódhat. A rendelkezésre álló forrás ugyanis nagyon szűkös. A Fővárosi Közgyűlés május végén 23,4 milliárd forintban határozta meg a Lánchíd, az alagút és a pesti villamos-közúti aluljáró felújításának költségkeretét. (A kapcsolódó köztérfelújítások kivitelezésére – tekintettel arra, hogy a felújítás tervezése csak ezután kezdődik meg – még költségbecslés sincs, nemhogy forrás.)
A híd és a kapcsolódó műtárgyak felújításához 6 milliárdot ad az állam, 14,7 milliárd forintot tesz ki az EIB (Európai Beruházási Bank) hitele és csak a többit teszi bele a főváros. A legtöbbet – 11,6 milliárdot – jövőre fizetnének ki. Nagy mozgástere nincs a fővárosnak, márpedig ez a 23,4 milliárd meglehetősen kevésnek tűnik. A közbeszerzésre várhatóan nem lesz sok jelentkező, hiszen a kiírás szerint minimum 10 milliárd forintos árbevételt, hídépítésből legalább 8 milliárdot vár el a BKK a jelentkezőktől.
Ez ugyan a tavalyi kiírásban szereplő feltételhez képest lényegesen szerényebb feltétel, hiszen abban még 18 milliárd forint árbevételt vártak el, igaz hídépítésből 7 milliárdról emelték a tétet. Mindent egybevetve jó eséllyel csak a Strabag, a Swietelsky, a Duna Aszfalt és a Hídépítő-csoport tud majd pályázni. Az időbeli csúszás veszélyét ez tovább erősíti, hiszen a Strabag és a Swietelsky dolgozik többek között a hármas metró felújításán is, és már ott sem tudnak kiállítani több műszakra elég munkást, még úgy sem, hogy Ukrajnából hoznak embereket.
S nem lehet kizárni, hogy korunk megkerülhetetlen építőipari (és egyéb) vállalkozója, Mészáros Lőrinc valamelyik érdekeltsége is részt kap a munkából. Az előbbi felsorolásban említett Hídépítővel társban már feltűnt a Mészáros-birodalom más projektekben. A komáromi új Duna-hidat például nettó 27,3 milliárd forintért építi a Mészáros és Mészáros Kft. és a Hídépítő Zrt. konzorciuma. A Lánchíd kiváló feladat lehetne a párosnak, de egyelőre erősen elfoglaltak. De a Duna Aszfalt - 2005-től egyedüli tulajdonosa Szíjj László – is többször dolgozott együtt a Mészáros és Mészáros Kft.-vel.
Visszatérve a fővárosi beruházáshoz, a szerződésben rögzíteni kívánt feszített ütemterv jelentősen megdobhatja az árat, miközben a felújítás eleve alulbecsült költségkerete két éve csaknem változatlan. Holott azóta jócskán meglódultak az építőipari árak: 2018-ban átlagosan 9,5 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint, ilyen árnövekedésre pedig 2001 óta nem volt példa. Ezt az eleve magasabb kiindulóárat növelik tovább az előre nem kalkulált vagy éppen alulbecsült tételek, márpedig az alagút mozaikja mögött bármi lehet.
A fővárosi beruházásoknak egyébként régi céges trükkje, hogy alacsony árat bemondva nekikezdenek a munkának, abban bízva, hogy később már nem állítják le a beruházást. A Lánchíd esetében sem lenne meglepő, ha a főváros által kalkulált összegnek akár a dupláját kellene végül kifizetni. Feltéve, hogy lesz miből. A főváros tartalékait ugyanis addigra felemészti a 3-as metró felújításának egyre dagadó számlája. De már az is nagy kérdés, hogy érkezik-e egyáltalán elfogadható összegű és tartalmú kivitelezői ajánlat.
A rekonstrukció egyébként nem terjed túl az eredeti állapot visszaállításán. Holott az első tervekben még benne volt többek között a híd erőteljes forgalomcsillapítása. A költségek folyamatos faragása és a műemlékvédelem rigorózus változtatásellenessége okán azonban az erre vonatkozó ötletek mind kiestek. Így tízmilliárdokért minden marad a régiben, igaz, rendbe téve. De az is eltartott csaknem két évtizedig, hogy idáig eljussunk.
Restaurálják a kőoroszlánokat
A híd felújítását már 2002-ben tervbe vette a városvezetés. Az átkelőt utoljára 1986 és 1988 között javították, de átfogó rekonstrukció nem történt. Ráadásul a felújításkor használt anyagok – festékek, szigetelés, burkolatok – azóta úgy megkoptak, hogy már nem garantálják a teherhordó szerkezetek védelmét.
A Lánchíd vasbeton pályalemezéről már évekkel ezelőtt megállapították, hogy súlyosan károsodott. Ez később bizonyítást is nyert, amikor az egyik vaslemez beszakadt egy autó alatt.
A városvezetés akkor annyi biztatót tudott mondani, hogy „a hidat eleink sokszoros túlbiztosítással építették meg”. Soványka válasz ahhoz képest, hogy egy évvel korábban beismerték: „a Lánchíd állapota a műszaki-szakmai fogalomrendszer szerint kritikus, így az átfogó felújítás nem halogatható tovább”. Ehhez képest tavaly sikerült kiírni a kivitelezői tendert, amit azután a járdaszélesítés elhagyása miatt visszahívtak és idén júliusban írták ki újra.
A tervek szerint a felújítás során többek között teljesen elbontják és újjáépítik a meglévő közúti pályalemezt, korrózióvédelemmel látják el az acélszerkezetet, átépítik és kiszélesítik a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat, átépítik a hídfők lépcsőit, valamint felújítják a hídfők helyiségeit és – lehetőség szerint – hasznosítják is őket. (Korábban felmerült, hogy kávézó, turista információs egység nyílhatna ezekben.) Restaurálják a kőoroszlánokat, helyreállítják gróf Széchenyi István és báró Sina György bronzcímerét, a jelenlegi egyágú kandeláberek helyett háromágú kandelábereket tesznek a láncszerkezetekre. Megújulnak a Széchenyi István tér alatti villamos- és közúti aluljárók és megállók. A villamos-aluljáróban elbontják az oszlopsort középről, így lehetővé válik az ívek korrekciója, amivel növelhető a villamosok sebessége.
Az alagút mozaikburkolatát és téglaboltozatát részlegesen visszabontják és az új teherbíró vasbeton falazat megépítését követően új burkolatot építenek. Teljesen új ventilátoros légcserélési rendszert és környezetbarát, gazdaságosan üzemeltethető LED-es közvilágítást telepítenek. A déli oldalon gyalogosjárda és kerékpárút épül. Egyszer majd.
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
