A MNB monetáris tanácsa kamatdöntő ülésen nem változtatott az irányadó rátán. Két fajta javaslat volt a tanács előtt, a tartás mellett volt, aki 25 bázispontos vágást tartott volna indokoltnak. A tanács végül túlnyomó többséggel a tartás mellett foglalt állást, az irányadó forintkamat így 7 százalék maradt.
Növekedés helyett recesszió lesz idén
Simor András a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta az alapkamat mellett az inflációs előrejelzését is megtárgyalta a tanács. Simor András az Inflációs előrejelzés fő számait ismertetve elmondta, hogy a jegybank az idei évre 5,3 százalékos átlagos inflációval számol, amely 0,3 százalékos csökkenést jelent korábbi prognózisukhoz képest. A jegybank 2013-ban 3,5 százalékos inflációval számol, amely fél százalékos növekedést jelent a márciusi előrejelzéshez képest.
A jegybank az idei és a jövő évre vonatkozó GDP várakozásait is módosította. Idén az MNB 0,8 százalékos recessziót, míg jövőre 0,8 százalékos növekedést vár. A jegybank márciusi előrejelzésében még 0,1 százalékos növekedést szerepelt.
2013 végén a cél közelében lehet az infláció
Az MNB elnöke szerint az intézkedések hatásainak a kifutása, a szűkülő belső kereslet és a laza munkaerőpiac miatt az infláció 2013 végére a cél közelébe süllyedhet. A reálgazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kibocsátás idén és jövőre is elmarad a potenciális szinttől. A munkanélküliségi ráta a jegybank előrejelzése szerint 2012-2013-ban is 10 százalék fölött marad.
Az export nem tudja ellensúlyozni a belső kereslet visszaesését
Simor András elmondta, hogy a belföldi keresletet szűkíti a lakosság csökkenő reáljövedelme, a bankrendszer mérlegalkalmazkodásának következtében beálló szigorodó hitelfelvételi lehetőség, valamint a fiskális kiigazítás. A jegybank elnöke szerint így összességében a lakossági fogyasztás bővülésével sem idén, sem pedig jövőre nem lehet számítani. Gazdasági növekedést egyedül a nettó export okozhat, amely 2012-be is pozitív lesz, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudja a belső felhasználás visszaesését.
A jegybank elnöke kiemelte, hogy a beruházások, már az amortizáció szintjét sem érik el, a megszűnő vállalkozások száma és a tartós munkanélküliség pedig arra utal, hogy a magyar gazdaság termelési potenciálja is erőteljesen gyengülhetett.
Simor András a pénzügyi piacokkal kapcsolatban elmondta, hogy a külső és belső adósságállományunk továbbra is sérülékennyé teszi az országot. Hozzátette, hogy az ország relatív kockázati megítélése az utóbbi időben javult, mivel a piac úgy véli, hogy egyre közelebb kerülünk az IMF-megállapodáshoz, ugyanakkor a kockázatkerülés a piacokon tovább erősödött, így e két hatás eredőjeként összességében a kockázati megítélésünk nem változott. Mindezek mellett a kockázati felárak mellett rendkívül drága a gazdaság finanszírozása, melyben változást egyedül a gyors megállapodás hozhat.
A jegybanktörvény már nem akadálya a tárgyalások megkezdésének
A jegybanktörvénnyel kapcsolatban Simor András elmondta: örömmel tölt el, hogy elhárultak a nézeteltérések a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, így a törvény már nem lesz akadálya a tárgyalások megkezdésének.
A jegybank elnökének véleménye szerint kamatcsökkentés akkor kerülhet szóba, ha az ország kockázati megítélése tartósan érdemben javulni fog, valamint az inflációs folyamatok is javulást mutatnak majd.
A tartalékok felélésével tartható lesz a jövő évi hiánycél
Simor András a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy MNB a következő hetekben fogja publikálni a részletes elemzését. Véleménye szerint a jövő évi hiánycél a tartalékok teljes felélése mellett valósulhat meg. Hozzátette, hogy a makrogazdasági pálya tekintetében a jegybank és a kormány előrejelzése között jelentős különbség van. A jegybank szerint az optimista előrejelzést a kormány a tartalékok teljes felélésével tudja kompenzálni.
Kérdésre válaszolva Simor András a tranzakciós illetékkel kapcsolatban azt tartaná célszerűnek, ha úgy kerülne bevezetésre, hogy minél kevesebb torzulást okozzon. Hozzátette: akkor tud az adó torzulást okozni, ha olyan mértékű terhelést kap a gazdaság, amelynek hatására megéri a gazdaság szereplőinek pénzforgalmi, üzleti szokásaikon változtatni, annak érdekében, hogy a tranzakciós adót elkerüljék.
Simor András véleménye szerint egy olyan adó, amelynek viszonylag alacsony a szintje és van egy maximuma vélhetően kisebb torzulást okoz, mint amelynek nincs maximuma. A jegybank elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még nincs döntés a tranzakciós adóról, így lehetséges olyan módosításokat eszközölni, amely kevesebb kárt okoz majd.
Megérkezett az ukrán reakció. 
