Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a Monetáris Tanács az alapkamat 7 százalékos szintjén. A Monetáris Tanács korábbi ülésén a hat tag szavazott az alapkamat 7 százalékon szinten tartására, míg egy valaki az alapkamat csökkentésére voksolt. A jegybank magas inflációval számol és óvatos a gazdasági növekedés kérdésében.
A Monetáris Tanács döntésének hátteréről Simor András, a jegybank elnöke 15 órakor tart tájékoztatót, amiről a Privátbankár is élőben tudósít.
Monetáris lazítás nem zárható ki
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere a jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatban elmondta: az elmúlt hónap során beérkezett adatok egyre borúsabb képet festenek a gazdasági növekedést illetően. A jegybank már utalt arra, hogy a most megjelenő Inflációs Jelentésében lefelé módosítja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a gyengébb gazdasági aktivitás a folyamatos adóemelések miatt egyelőre nem eredményezett alacsonyabb inflációt. A májusi inflációs adat ugyanakkor a kedvezőtlenebb év eleji számok után kellemes meglepetést okozott, az adóemelések hatásától mentes, rövidebb bázisú adatok az infláció csökkenését vetítik előre. A globális élelmiszer- és olajárak mérséklődése, illetve a forint jelentős júniusi erősödése is a pénzromlási ütem csökkenését eredményezhetik.
A szakértő véleménye szerint az év elejéhez képest javuló inflációs kilátások, az egyre gyengébb gazdasági növekedés, az IMF tárgyalások várható megkezdése és a feltörekvő piaci országokat általánosságban jellemző alacsony kamatszint egyre több monetáris tanácstagot terel majd a kamatcsökkentést szorgalmazók táborába. Bebesy Dániel úgy véli, hogy az Eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, illetve az IMF tárgyalásokon várható feszültségek továbbra is rendkívül óvatos monetáris politikát indokolnak, ami azonban nem zárja ki a monetáris kondíciók enyhítését.
A botrány kikezdte a kormányfőt. 
