Szerdán Merkel kancellár és Erdogan elnök beszélt egymással telefonon, egy pénzügyminisztériumi találkozót készítve elő. A Bloomberg német forrása szerint pénzügyi segélyről nem volt szó, de Merkel nem akarja, hogy Törökország gazdasági káoszba süllyedjen, ez a német gazdasági és egyben politikai érdek is. Szeptember 28-án Erdogan hivatalos állami látogatásra érkezik Berlinbe, ami előre láthatóan komoly német belpolitikai hullámokat kelt majd.
Az esküvői vendég
Merkel holnap este fogadja Putyint a Berlin melletti Meseberg kastélyban, de az orosz elnök útban Németország felé még beugrik Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjére is. A külügyminisztert az a Szabadságpárt delegálta a kormányba, amely párt rendszeresen provokálja Boszniát, Moszkva szoros szövetségesének, az ottani szerbeknek egyoldalú politikai támogatásával. Márpedig az a térség továbbra is egy lőporos hordó, elég csak arra utani, hogy a boszniai szerbek éppen a héten utasították el az 1995-ben elkövetett srebrenicai népirtásról szóló nemzetközi dokumentumot. Az esküvőn jelen lesz az osztrák kancellár is, márpedig információnk szerint Sebastian Kurz tavalyi kancellárrá választása óta Putyin élénk figyelemmel követi a bécsi politikus európai mozgását és régiónkban a 32 éves kancellárt látja olyan vezetőnek, aki Nyugaton is elfogadott és egyben az orosz politika támogatását is kiérdemli.
Az esti Merkel-Putyin találkozón aztán a két vezető megtárgyalja az amerikai szankciók nyomán kialakult szituációt, a szíriai és az ukrajnai helyzetet, valamit a kétoldalú gazdasági együttműködés, így az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének kérdéseit. Természetesen az egyik legfőbb – de nem deklarált - kérdéskör lesz a viharos amerikai külpolitika kihatása Európára és a Közel-Keletre.
Az amerikai szankciók árnyékában
A két vezető legutóbb Szocsiban tárgyalt idén májusban, ahol mindkét fél védelmébe vette az Északi Áramlat 2 nevű földgázvezeték projektjét. Merkel akkor hangsúlyozta: stratégiai jelentősége van annak, hogy Ukrajna az Északi Áramlat 2 után is megőrizze tranzitország szerepét, amit Németország támogatni fog. Washington azonban azóta is szankciókon gondolkodik, amelyek az Északi Áramlat 2 projektjét érintenék. Trump a legutóbbi NATO-csúcson robbantott azzal a kijelentésével, hogy „Németország Oroszország zsebében van” és szerinte orosz csővezetékre elfogadhatatlan dollárokat költeni.
|
| Káncz Csaba |
A Kreml szerint viszont a Fehér Ház csupán piacot akar nyerni és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz energiahordozó, ráadásul az új csővezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is az érdeke, a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt.
A német-orosz megaprojekt mindenesetre Berlinben is politikai ellentéteket szült. Míg a német nagytőke és a hagyományosan Moszkva-barát szociáldemokrata SPD teljes vállszélességgel támogatja, addig a konzervatívok soraiban befolyásos ellenzők akadnak, így Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője és Manfred Weber, aki a néppárti csoportot vezeti az Európai Parlamentben.
Az orosz-német különalkuval épülő vezeték rendkívül vitatott egész Európában is, Dánia törvényhozása például tavaly novemberben fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a gázvezeték áthaladjon dán felségvizeken. Hét közép-európai uniós tagállam, köztük Magyarország levélben kérte az ügy napirendre tűzését az uniós állam- és kormányfők 2015 decemberi csúcstalálkozóján. A dokumentumban többek között azzal érveltek, hogy az új vezetékeknek az EU energiastratégiájával is összhangban kellene lennie, amely előírja a források diverzifikálását (magyarán ne ugyanúgy orosz gáz jöjjön rajta). Azokra a külügyminiszteri végkövetkeztetésekre is felhívták a figyelmet, amelyek kimondták: meg kellene őrizni az ukrán tranzitútvonalat, és az Északi Áramlat 2 ronthatja az ország gazdasági és politikai stabilitását.
Káncz Csaba jegyzete
A többi nagy papír erősödött. 
