Heinz-Christian Strache és Sebastian Kurz egy választási plakáton. (Forrás: EPA/CHRISTIAN BRUNA)

Tíz nap múlva tartják Ausztriában az előrehozott választásokat. A 31 éves Sebastian Kurz által vezetett mérsékelt konzervatív néppárt (ÖVP) minden közvélemény-kutatás szerint megnyeri a választásokat, és beül a kancellári székbe. De abszolút többséget nem tud szerezni, ezért osztrák szakértők szerint az eurószkeptikus Szabadságpárttal (FPÖ) kell majd koalíciót alakítania. A Heinz-Christian Strache vezette FPÖ tavaly csak kevéssel vesztették el az elnökválasztási küzdelmeket a Zöldek jelöltjével szemben.

A csóvás ember

Az utóbbi időszakban az FPÖ hol második, hol harmadik helyen állt. De mert nélkülük szinte lehetetlen lesz Ausztriában kormányozni, Strache nyugodtan várja október 15-ét. Az FPÖ vezére – Sebastian Kurzcal egyetértésben – szorosabb együttműködést akar kialakítnai a V4-ekkel. Strache szerint az elmúlt két évben a hatalom nem védte meg a határokat és a népet, a muszlimok párhuzamos-, sőt ellentársadalmat tudtak kiépíteni számos európai országban.

De éppen akkor, amikor Európa a katalán szeparatizmus lázában ég, Strache egy interjúban durván belenyúlt a balkáni viszonyokba. Gyakorlatilag Bosznia-Hercegovina feloszlatását támogatva kijelentette, hogy a szerbeknek és a horvátoknak joguk van az önrendelkezéshez Boszniában. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne tartsák erőszakkal életben a bosnyák államalakulatot.

Megnyílna az út Ankara és Rijád számára

Az interjúban Strache bevallja, hogy kiváló kapcsolatokat ápol Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével (amiről mi már tavaly beszámoltunk). Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik rendszeresen találkozik Putyin elnökkel is és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.

Strache nem említi, de mi azért megkérdezzük: kihez szaladna segítségért a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, bizony az egyetlen esély lehet számukra, hogy Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen zajlódna le.

Káncz Csaba

100 év után sem hiányoznak ott a bécsi balfácánok

Strache szerencsétlen interjúja pont akkor jelent meg, amikor a Balkánon felszökött a politikai hőmérséklet Katalónia kapcsán. Aleksandar Vucic szerb elnök az EU-t képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolta azután, hogy Brüsszel a katalán referendumot törvénytelennek nevezte. „A kérdés, amelyet ma minden szerb polgár feltesz az Európai Uniónak: hogyan van az, hogy Katalónia esetében a függetlenségről kiírt referendum nem érvényes, míg Koszovó elszakadása esetében az lehetséges volt népszavazás nélkül?” Emlékeztetett rá: 22 uniós ország tekintette Koszovó leválását törvényesnek, szétverve az európai jogot, amelyen az európai politika alapul.

Eközben Strache és pártja jobban tenné, ha tanulmányoznák a történelmet, mielőtt fáklyával bemennek a balkáni lőporraktárba. Mint emlékezetes, Bécs 1908-ban hajtotta végre Bosznia átgondolatlan annexióját, amely a Monarchia stabilitását is aláásta. Nem véletlen, hogy az első világháborút kirobbantó 1914-es, Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merényletet éppen a forrongó tartomány székhelyén, Szarajevóban követték el. Az etnikai és vallási ellentétek által széttagolt Bosznia a mai napig Európa és a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb pontja maradt, ahol egy botcsinálta osztrák politikus provokációjának 100 év után sincsen helye.

Káncz Csaba jegyzete