Jelentős, 12 milliárd dollárnyi kereslet mellett a tervezett 1,5 milliárd dollár helyett 2,25 milliárd értékben adott el dollárkötvényt pénteki aukcióján a szlovén pénzügyminisztérium. Az elért 5,7 százalékos irányadó hozamszint alacsonyabb ugyan a csütörtökön jósolt 6 százaléknál, de továbbra is magas más euróövezeti államok hozamaihoz képest. A kötvények 5,5 százalékos éves kamatot fizetnek. Szlovénia áprilisban lefújt egy 1,5 milliárd eurós kötvényaukciót, mivel a befektetők által kért hozamokat túl magasnak tartotta. A mostani értékesítéssel elemzők szerint többé-kevésbé fedezi a 2013. évi adósságmegújítási szükségletet.

Nem ez az első sikeres devizakötvény-kibocsátás a térségben: október legelején Lengyelország 1,75 milliárd eurónyi, Csehország pedig 750 millió eurónyi eurókötvényt adott el. Magyarország egyelőre nem adott el idén devizakötvényt: a kormány és az államadósság-kezelő rendre amellett érvelt, hogy az elővigyázatossági hitelkeretről szóló szerződés megkötése után kedvezőbb kamatfeltételek mellett lép ki a nemzetközi kötvénypiacra. A kelet-közép-európai térség államainak kötvényei iránt jelentősen nőtt a kereslet az elmúlt hetekben: a nagy jegybankok által teremtett likviditásbőségben, illetve a fejlett államokban tapasztalt csökkenő hozamszintek mellett a befektetők egyre inkább keresik az olyan eszközöket, amelyek viszonylag nagy biztonság mellett nyújtanak magas hozamot.

Korábban sok befektető attól tartott, hogy Szlovénia lehet a következő euróövezeti állam, amely mentőhitelért fordul az euróövezeti mentőalaphoz. Annak ellenére aggódtak a szlovén gazdaság helyzet miatt, hogy az államadósság még mindig alacsony más euróövezeti államokéhoz viszonyítva. Igaz, a laza költségvetési fegyelem miatt az elmúlt években jelentős mértékben nőtt az adósság. A válság előtt, 2008-ban még 21,9 százalék volt a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság szintje, de 2011-ben már 47,6 százalék volt. A szlovén államháztartás az elmúlt években rendre 6 százalék feletti GDP-arányos hiánnyal zárt.

A Janez Jansa vezette konzervatív kormány a nyugdíjkorhatár emelését, a munkanélküli segély csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságának növelését tervezi. Ezen kívül egy rossz állami bankot hozna létre, amely átvenné a szlovén bankok, 6,5 milliárd eurónyi, azaz a GDP 18,2 százalékára rúgó nem teljesítő hitelállományát. A kormány a privatizációs folyamat felgyorsítására is ígéretet tett. A reformok végrehajtásához azonban a kormánynak meg kell állapodnia az ellenzéki pártokkal és a szakszervezetekkel. Tavaly a bal-közép kormány hasonló reformtörekvései éppen a szakszervezetek és egyes diákszervezetek által szervezett népszavazáson buktak el, s ez végül a kormány bukásához és előrehozott választások kiírásához vezetett.

Egyes elemzőket azonban a pénteki sikeres aukció sem győzött meg. Szabó Viktor, az Aberdeen Asset Management portfólió kezelője szerint Szlovénia továbbra is a legproblémásabb euróövezeti ország. "Aggodalomra ad okot a politikai helyzet, a bankrendszer nyakig áll a pácban, amit tovább ront, hogy a szlovén bankok nagyon szorosan összefonódtak egymással. Szerintünk ez rosszat sejtet" - tette hozzá. Valamennyi nagy nemzetközi hitelminősítő augusztusban rontott a szlovén adóskockázati besoroláson. A Moody's és a Fitch a befektetésre ajánlott kockázati sáv legalsó fokozatán, míg az S&P efelett eggyel tartja a szlovén szuverén minősítést.