|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Ha a hagyományos értelmű katonai képességeket vizsgáljuk az USA-Kína szembenállásnál, akkor Washington mintegy 6550 nukleáris robbanófeje áll szemben Peking 280 robbanófejével, 13 398 amerikai vadászgép 3187 kínaival szemben és 24 amerikai anyahajó 1 darab aktív státuszú kínaival szemben. De a negyedik ipari forradalom gyorsan írja át a közelmúlt realitásait.
A mesterséges intelligenciának (AI) és a digitális gazdaságnak – beleértve az ultragyors 5G mobil távközlési rendszereket – megvan ugyanis az a potenciálja, hogy drámai mértékben szabja újra a globális erőegyensúlyt. Ha Kína nyeri a versenyt, akkor a Dél-kínai-tengeren az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszereit AI technológiákkal megerősítve képes lenne az amerikai haditengerészet képességei fölé nőnie, amely egyben megkérdőjelezné a térség szövetségi rendszereit.
Esper beszéde
Az új technológiák az autonóm fegyverrendszerek területén elhozták a hadviselés harmadik forradalmát (sorrendben: a puskapor, az atombomba, majd az autonóm fegyverrendszerek bevezetése). Mark Esper amerikai védelmi miniszter egy minapi előadásában az amerikai-kínai AI versenyfutás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy „a győztes ország sok éven keresztül döntő előnyre fog szert tenni a hadszíntereken. Ezek pedig a hagyományos tereken túl már a világűrt és a kiberteret is magukban foglalják”. Esper aztán meglepő módon hozzátette, hogy Washingtonnak nem szabad engednie az tekintélyuralmi kormányokat, hogy előnyre tegyenek szert az AI terén, annak az amerikai értékek - demokrácia, emberi jogok tisztelete - megőrzéséhez kell hozzájárulniuk.
Eközben Washingtonban már széles körű Kína-fóbia kezd kialakulni és a napokban a Belügyminisztérium a földre rendelte 800, kínai gyártmányú drónját, attól tartva, hogy kínai hekkerek kikémlelhetik velük a kritikus fontosságú infrastruktúrákat. A múlt hónapban ezért kétpárti támogatottságú törvénytervezetet is benyújtottak a Képviselőházban, amely korlátozza a szövetségi intézmények kínai drónvásárlásait.
Utolérni a természet csodáját
|
| Káncz Csaba |
A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az ’okos-fegyverek’ kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut a mesterséges intelligencia katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.
A Pentagon eközben már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról”, az AI legújabb eszközeiről és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. Ezen csúcstechnológiás katonai tárháznak kell felvennie a versenyt az orosz és kínai hadseregek gyors ütemű modernizációjával. A Pentagon 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek. Washington a jelek szerint eldöntötte, hogy Amerikának a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai fölényének kiaknázása és az AI lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. A koncepció hasonlatos Reagan elnök Csillagháborús kezdeményezéséhez, csak éppen 35 évvel fejlettebb szinten.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nem fizet osztalékot az MBH Jelzálogbank. De ez nem feltétlenül rossz hír. 
