Domokos László, aki egyben a Költségvetési Tanács tagja, kiemelte: ezért üdvözölhető a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az a kezdeményezése, amely a kéthetes MNB-kötvények rendszerének átalakításával pótlólagos keresletet teremt az államkötvények piacán. Megjegyezte: ennek a lehetőségnek a kihasználására elsőként az ÁSZ 2013 januárjában megjelent tanulmánya hívta fel a figyelmet.
Vékony a jég
A következő években várhatóan 50-100 milliárdos összegeken múlik majd, hogy az államadósság-mutatót sikerül-e mérsékelni vagy sem. Egyáltalán nem mindegy, hogy "ezen a vékony jégen való egyensúlyozást" egy jól működő tartalékolási és egy megbízható államháztartási információs rendszer képes lesz-e segíteni.
|
| Domokos László |
Ha nem, akkor a költségvetési kockázatok kezelésére a túlbiztosítást, a költségvetési folyamatokba való évközi beavatkozást kell majd eszközként alkalmazni. Ez pedig, ahogy arra a Költségvetési Tanács többször is felhívta a figyelmet, növekedési veszteségekkel jár - emelte ki az ÁSZ elnöke.
Több a kiadás
Domokos László elmondta azt is, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2014. év első félévében elérte az éves előirányzat 82,6 százalékát. Az elmúlt évekhez hasonlóan a bevételek és a kiadások az év első felében eltérő mértékben teljesültek, a tervezett központi költségvetési bevételek 46,9 százaléka folyt be idén június végéig, miközben kiadások az időarányos teljesítést meghaladva 51,3 százalékot tettek ki.
Senkit sem érdekel a kiva?
Domokos László hozzátette: jelentősebb elmaradást az áfánál, a jövedéki adónál, valamint a katánál és a kivánál látni. Ez azzal függ össze, hogy idén sem emelkedett olyan arányban a vállalkozói kisadókat választók száma, mint amilyen felfutással a kormányzat számolt. Ez viszont azt jelenti, hogy többen maradtak a hagyományos adórendszerekben, és kimutatható a szociális hozzájárulási adó és az EVA időarányost lényegesen meghaladó bevétele.
61 milliárddal lesz több a hiány
Elmondta: a központi költségvetési bevételek és a kiadások közötti olló az idei második félévben várhatóan záródik. Számításaik szerint a legrosszabb esetben is a költségvetési hiány 61 milliárd forinttal lesz nagyobb a tervezettnél. Ezt az egyenlegromlást azonban az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos tartaléka képes kiegyenlíteni.
A GDP-arányos államadósság Alaptörvényben előírt csökkenésének tekintetében a Költségvetési Tanács nagyobb kockázatot lát, mivel a költségvetés jelentős új kiadási tételei - köztük az eredeti előirányzatokban még nem szereplő 152 milliárd forintot kitevő állami részesedésvásárlásokat - az uniós módszertan-hiány számításakor nem vették figyelembe, a pénzforgalmi hiányt és ezen keresztül az államadósságot azonban növelik.
Miben lát rizikót?
Domokos László kifejtette: a következő néhány év sajátos kockázata, hogy a magyar gazdaságot jellemző makrogazdasági mutatók nem azonos mértékben javulnak. A gazdasági növekedés beindult, a rekordalacsony infláció következtében azonban a nominális GDP növekedési üteme alig haladja meg a reál GDP dinamikáját. Ezért az államadósság-mutató nevezője csak lassan emelkedik. Az alapkamat nagyarányú csökkentését az államadósság kamatszintje - az államadósság összetétele következtében - csak fokozatosan követi - mondta az ÁSZ elnöke.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
