Tavaly nőtt a hazai bankokban elhelyezett betétállomány és annak nagysága is

Az OBA igazgatója szerint tavaly az előző évi csökkenés után 4,4 százalékkal nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett összes megtakarítás, és az idei év elején elérte a 17.371 milliárd forintot. Emelkedett az egy főre jutó átlagos betétösszeg is, a mostani 1,276 millió forint 3 százalékkal haladja meg a tavalyit, míg az átlagosan egy biztosított betétben elhelyezett összeg 2,2 százalékkal, 256 ezer forintra mérséklődött.

Az összes biztosított betétállomány a teljes betétállománynál nagyobb ütemben, 5,7 százalékkal, 12.896 milliárd forintra nőtt. A bankszektorban a biztosított betétek aránya meghaladta a 72 százalékot, a szövetkezeti szektor esetében továbbra is kimagaslóan nagy, 96,3 százalék. A bankbetét összege 2012 elején a több mint 10 millió betéttulajdonos 99,6 százaléka esetében nem haladta meg a betétbiztosítási védelem jelenlegi 100 ezer eurós, vagyis mintegy 28,5 millió forintos felső határát, tehát a betétesek túlnyomó része továbbra is védett.

A nagy betétek érdekes módon nőttek és koncentrálódtak

Érdekes tendencia, hogy az utóbbi két évben a nagybetétek koncentrálódása figyelhető meg: a 100 ezer euró feletti nagybetétesek száma 5,5 százalékkal, 37 ezerre csökkent ugyan 2011-hez képest, de betéteik összege 4,2 százalékkal, 5.014 milliárd forintra gyarapodott.

Az OBA hitelintézeti fizetésképtelenség esetén rendelkezésre álló vagyona az év elején mintegy 87 milliárd forint volt, amit az évközbeni soltvadkerti kártalanítás 66 milliárd forintra apasztott, így a fedezettségi mutató jelenleg 1 százalék alatt van. Bár az uniós direktíva várhatóan 1 százalékos fedezettséget ír elő, ez nem feltétlenül jelent díjemelést az OBA ügyvezető igazgatója szerint. Mint elmondta, az igazgatótanács tavaly - elsősorban a kártalanítási értékhatár 100 ezer euróra emelése miatt - már jelentősen, 0,6 ezrelékre emelte a díjkulcsot, és ezt hagyta jóvá 2012-re is.

Egyébként ha az OBA forrásai nem lennének elegendők a kártalanításra, az alapnak lehetősége van arra, hogy állami garancia mellett hitelt vegyen fel vagy kötvényt bocsásson ki. A Magyar Nemzeti Bankkal pedig megállapodása van arról, hogy árat jegyez az OBÁ-nak, így akkor is el tudná adni az állampapírjait, ha a piac befagyna. Ez azért fontos, mert nagyon lerövidült - jelenleg 20 munkanapra - a kártalanítási idő, és ez még a jövőben akár a felére is csökkenhet.

Villámgyorsan kezelték a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődjét

A tájékoztatón elhangzott, hogy az Alap kártalanítási technikája jó, hiszen a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek 98,4 százaléka 10 munkanapon belül hozzájutott megtakarításához, az egyértelmű jogosultsággal rendelkezők pedig már 7 munkanap alatt megkapták a kártalanítást. Még nem lehet tudni, hogy a soltvadkerti ügyben milyen megtérülésre számíthat az OBA, ugyanis tart a végelszámolás, így nincs zárómérleg sem. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető igazgató megjegyezte: ha a PSZÁF javaslatára nem változtattak volna a jogszabályon, a betétesek kártalanítása még meg sem kezdődhetett volna.

Végül szó esett arról is, hogy az alap szeretné visszakapni régi funkcióját, vagyis hogy ne csak kártalanításra, hanem megelőzésre is felhasználhassa forrásait. A tőkevesztés megakadályozásával ugyanis mindig olcsóbb válságot kezelni, mint a felszámolással és a kártalanítással. Hogy ez mikor történik meg, az az uniós szabályozástól is függ.