Tegnaptól hatályossá vált az MNB határozata, amely visszavonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét. Az új integrációs törvény szerint a július 4-én közzétett engedély-visszavonó határozatot követően válik hatályossá ez a döntés.
Mától a jegybank által az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok kezdeményezhetik az intézmény felszámolását. Az ezt elrendelő bírósági végzés Cégközlönyben való megjelenését követően kerül helyzetbe az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a betétbiztosítási törvényben előírt 20 munkanapon belül – az adott betétes tényleges betétösszegétől függően – akár 100 ezer eurós összeghatárig (jelenlegi árfolyamon több mint 30 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.
Az, hogy pontosan mikor indulhat meg a kártalanítás, így ma még nem tudható, az bizonyos, hogy néhány napon belül elindul végre a folyamat és a betétesek pénzükhöz jutnak. Az MNB eddig csak az ügyfélszámot közölte, most azonban végre a csődben érintett betétállományról is vannak információk: eszerint 62 milliárd forintnyi követelés visszafizetését kell megoldani.
Mekkora a likvid vagyon?
Továbbra is kettéoszlik ugyanakkor a kártalanítás, mivel a takarékszövetkezetnél (esetleg) meglévő likvid eszközöket a Takarékbank Zrt. veszi át, és igény esetén e likvid eszközök mértékéig, arányosan fizeti ki a betéteseket (a biztosítottakat és a nem biztosított betéteket egyaránt) a szövetkezeti integrációs törvény alapján. Ugyanakkor ezt az eljárást is az OBÁ-n keresztül rendezik. Az igazi kérdés az, hogy mekkora lehetett a likvid vagyon mértéke.
A korábbi takarék-csődök nyomán minimális volt ez az összeg, így kizárt, hogy a nem biztosított követelések, követelésrészek tulajdonosai érdemi visszatérítést kapjanak. Viszont emiatt lényegében felesleges kört jelent az elhanyagolható mértékű likvid eszközökkel újabb kört futni és tovább bürokratizálni az OBA eljárását.
Meddig tart ki a lendülete? 
