Meglehetősen furcsa formáját választotta a hiteligénylésnek egy vállalkozó. Berezvay Balázs óriás táblákkal vette körül a Magyar Nemzeti Bank épületét, amelyeken azt kéri Matolcsy György jegybankelnöktől, hogy juttassa hozzá a Növekedési Hitel Programon (nhp) keresztül kölcsönhöz, hogy megvásárolhassa a Dorogi Ipari Parkot, amelyet a vállalkozó honlapja szerint ő hozott létre 1999-től kezdődően, egyszemélyes magánvállalkozásban.
Berezvay szerint ha nem is könnyen, de megértette Dorog város vezetésével, hogy a szénbányák és a kapcsolódó üzemek bezárása után és 18 százalékos munkanélküliséggel küzdő városnak szüksége van iparra. Az egész projekt minden költségét ő állta úgy – írja -, hogy egy fillér önkormányzati, kistérségi, megyei, minisztériumi, pályázati, uniós vagy bármilyen más forrásból származó, infrastrukturális vagy munkahelyteremtő támogatást nem kapott. Ennek ellenére az ipari parkban megtelepedett a SANYO, a SELCOM, a PREYMESSER, több mint 1000 embernek adva munkát. A munkanélküliség 4-5 százalékra csökkent a városban.
Az új munkahelyek, valamint a várost is gazdagító infrastruktúra kiépítése és térintésmentes városi tulajdonba adása nem okozott változást. A Gazdasági Minisztérium „jelentéseket kért tőlem” - írja a vállalkozó, aki szerint az MFB is elszámoltatta úgy, hogy semmi köze nem volt az egészhez. A világgazdasági válságot követően ugyanakkor csak a PREYMESSER maradt a városban.
Az anyagból kiderül, hogy a vállalkozót – vélhetően a korábbi beruházásokhoz felvett – euró alapú hitel húzza, amelyet a Sopron Banktól vett fel. Vélhetően ennek a hitelnek a törlesztésével van elmaradva, amely után viszont más bankok számára lényegében hitelképtelenné vált. Ugyanakkor így nhp-ért is hiába kopogtat, hiszen a jegybank csak a refinanszírozást nyújtja, az ügyfélhitel kockázatait a mindenkorri hitelt nyújtó bank futja. Vagyis a jegybank elnöke nem dönthet ebben a kérdésben.
A vevő kínálja eladásra a Parkot?
Tovább színezi a furcsa ügyet, hogy az ipari park honlapján a vállalkozó árulja az ipari parkot: a 400.000 m2-nyi területért 5,5 millió+ÁFA eurót kér. Az összeg részben a földek vételárát, részben az ott végzett munkát koordináló és ott jogokat szerző társaság vételárát jelenti összesen. Az adásvétel cégeladás formájában is működhet - szól a hirdetés.
Az amerikai elnök szerint senki sem gondolta, hogy Irán így válaszol. Pedig pontosan erre a lehetőségre figyelmeztették saját hírszerzői? 
