Pluszpénz a válságra
Több mint harmadával, 37 százalékkal növelte finanszírozási tevékenységét 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest az Európai Beruházási Bank (EIB) - ismertette a pénzintézet éves sajtótájékoztatóján a bank elnöke, Werner Hoyer. A német bankár elmondta, hogy 2013-ban azzal a céllal igyekeztek minél több projekt finanszírozásában részt venni, hogy "rendkívüli időkre rendkívüli választ adjanak", ehhez pedig 10 milliárd eurós tőkeinjekciót kaptak a részvényesektől, az EU 28 tagállamától, és most a bank arról ad számot, hogy mihez kezdett ezzel az összeggel. "Dióhéjban: a bank teljesítette vállalásait" - közölte Hoyer, aki azt is kijelentette, hogy a továbbiakban is mindent megtesznek, hogy segítsék a válság leküzdését.
Ki mennyit kapott?
Az EIB 2013-ban 75,1 milliárd euró (mintegy 23,5 ezermilliárd forint) finanszírozást nyújtott, ennek pedig mintegy 90 százalékából, 67,1 milliárd euróból az Európai Unió tagállamaiban valósultak meg beruházások. Az országok szintjére lebontott adatokból kiderül, hogy Magyarországon a bank 2013-ban 755 millió euró (236,5 milliárd forint) finanszírozást nyújtott, ez a bank tevékenységének 1,1 százalékát tette ki.
A legtöbb pénzt, 10,6 és 10,3 milliárd eurót Spanyolországba és Olaszországba helyezte ki az Európai Beruházási Bank, Németországban és Franciaországban 7,4 illetve 7,8 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott az EIB. A legkevesebb hitelt, 35-40 millió eurót lett és luxemburgi projektek megvalósulásának támogatására helyezte ki az unió beruházási bankja.
Hoyer kiemelte: az EIB 2013-ban csaknem megduplázta a kis- és közepes vállalkozások (kkv), valamint a közepes piaci kapitalizációjú vállalatok támogatását. A közlemény szerint Európa szerte 2,8 millió embert foglalkoztató 230 ezer kisvállalkozás kapott valamilyen formában támogatást az EIB-től, összesen 21,9 milliárd euró összegben.
Amin még változtatni kell
Hoyer arra is kitért, hogy a befektetések szintje továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, ez pedig rontja a tagállamok növekedési potenciálját. Hoyer szerint a versenyképesség is romlik, mert a világ többi részén jóval magasabb a technológiai és innovációs befektetések szintje, mint az EU-ban és a tagállamok többségében, ezért a versenyképesség növelése érdekében ezekbe a területekbe kell jelentősen többet invesztálni.
A belga védelmi erők új toborzási kampányt nyitottak, a cél, hogy 2035-re az aktív szolgálatot teljesítő katonák létszáma elérje a 34 500 főt. 
