Csányi Sándor örül annak, hogy volt egy bíró, aki megállapította: a devizahiteles törvény alkotmányossági és nemzetközi jogi egyezmények szempontjából is aggályosak. Túlzott várakozásai azonban nincsenek, nem hiszi, hogy ebben az ügyben komoly változtatásokra lehet számítani. Az OTP arra készül, hogy ha Magyarországon kifutnak a jogi lehetőségek, akkor nemzetközi bíróságokhoz forduljanak.

Ukrjana, Oroszország: gondok

Az OTP elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek nyilatkozva szerint folyamatosan kalkulálnak az ukrán–orosz konfliktus miatti veszteségekkel kapcsolatban, erről a közvélemény – tőzsdei cégként – először a negyedéves gyorsjelentés kapcsán fog értesülni. A krími fiókjaik csak akkor működhettek volna tovább, ha bejelentkeznek az orosz jegybank alá, ezt azonban nem tehetik meg, mert ebben az esetben az európai szankciók alá esne a bank. A mostani háború által érintett keleti területeken több mint 40 egységük van - több helyen fiókokat raboltak ki, a nyitva tartás pedig szinte mindenhol erősen korlátozott. Az ügyfeleket sem lehet elérni, problémás a hitelek behajtása. Probléma a hrivnya 40 százalékos gyengülése is, mert Ukrajnában is szép számmal vannak devizahiteleik. Ezzel együtt folytatják az üzleti tevékenységet, és próbálnak aktívak lenni azokon a területeken, ahol lehet. Oroszországban is kedvezőtlenek a folyamatok: nő az élelmiszerek ára, stagnál a gazdaság, ez pedig pont azokat a rétegeket érinti leginkább, akik fogyasztási hiteleket vesznek igénybe. Márpedig az OTP a fogyasztási hitelek területén nagyon aktív Oroszországban. A bank ugyanakkor az uniós szankciók hatásait közvetlenül nem érzi.