Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megismételt tárgyaláson részben helyt adott a felperes UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének. Megállapította: a 2010. január 1-jétől hatályos általános szerződési feltételek díj-és költségemelést lehetővé tevő rendelkezései valamennyi törvényi elvnek megfelelnek, ezért tisztességesek és érvényesek. Ezen túl a bíróság elutasította a keresetet a megjelölt rendelkezések azon részében, amelyek nem tartoznak a devizahiteles törvény hatálya alá, vagy azért, mert azok az átláthatóság elvébe ütköznek.
A bíróságnak másodfokon is arról kell határoznia, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Így állnak most a perek
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben - az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében - részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 34 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.
Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez.
Az Ab november 11-én kimondta, hogy nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti, ezzel kapcsolatos perek folynak.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
