Kerényi János a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja elmondta: kiderült, hogy a végelszámolás megkezdése előtt egy évvel hat takarékszövetkezet – Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet, Mecsekvidéke Takarékszövetkezet, Örkényi Takarékszövetkezet, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Tisza Takarékszövetkezet - elnök-igazgatója tagja volt a soltvadkerti takarékszövetkezet igazgatótanácsának.
A TAKIVA intézményvédelmi alaphoz tartozó takarékszövetkezetekhez a végelszámolás folyamán mintegy 4 milliárd forint értékű jó hitel került át engedményezési megállapodással – tette hozzá.
Az állam is besegített - így belenézhetett a papírokba
Az állam a 2012. június 1-jén megkezdődött végelszámolás után a rendkívüli helyzetre reagálva megsegítette az önkormányzatokat, 267 millió forint összegű betétet engedményezéssel átvett az önkormányzatoktól, és ezzel belépett a hitelezői körbe - emlékeztetett Kerényi János.
Azzal, hogy az állam bejelentette hitelezői igény jogosultságát, új helyzet állt elő, mert betekintést nyerhetett a végelszámolás megkezdése előtti időszak történéseibe – mondta a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy így már kikérhette a megkötött szerződéseket, megállapodásokat, valamint a végelszámolás folyamán a végelszámoló által kötött megállapodásokat is.
Hiányzik Soltvadkertről az a 4 milliárd
|
Bírságot már kaptak a vezetőkA bedőlt takarékszövet több volt vezetőjére is milliós bírságot szabott ki a PSZÁF: a volt ügyvezető, a pénzügyi ügyvezető, az fb-elnök és az igazgatóság elnöke is mélyen a zsebébe nyúlhatott. Részletek >> |
Kerényi János idézte a hitelintézeti törvényt, mely kizárja az úgynevezett belső ügyletet, melynek értelmében aki a soltvadkerti takarékszövetkezet igazgatótanácsában végelszámolás előtt benne volt, az semmiféle pénzügyi műveletet nem hajthatott volna végre, ami esetleges hasznot, vagy előnyt jelent számára.
A feljelentést az indokolja, hogy a soltvadkerti takarékszövetkezettől elvont 4 milliárd forinttal csökkent a felszámolói vagyon, így a betétesek vagy részjegyesek, közöttük jelen esetben az állam, ennyivel kevesebb pénzhez juthat hozzá, miközben az adott takarékszövetkezetek másoknál előnyösebb helyzetbe kerültek - fogalmazott a kormánymegbízott.
17 milliárdra keresztet vethetünk?
Kerényi János adatai szerint a Soltvadkerti Takarékszövetkezetnél 39 milliárd forint betétállomány volt elhelyezve, 37 milliárd forintos hitelállomány és 2,5 milliárd forintos tulajdonosi részjegy mellett. A nem végleges adatok szerint 17 milliárd forint szinte behajthatatlan, rossz hitelkihelyezés történt.
Kerényi János szólt arról, hogy a 100 milliárd forinttal rendelkező Országos Betétbiztosítási Alap eddig mintegy 32 milliárd forintot fizetett ki a Soltvadkerti Takarékszövetkezet százezer euró alatti betéteseinek.
|
Ezért is kellett átalakítani a takarékszövetkezeti rendszert?A történtek is indokolták a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény elfogadását, az állam számára kiemelten fontos takarékszövetkezetek biztonságos működése, valamint a betétesek biztonsága érdekében – fogalmazott Kerényi János. Ahogy a Privátbankár korábban megírta, a kormány új és egységes takarékszövetkezeti integrációs rendszert hoz létre. Ezek szerint az összes takarékszövetkezeti integráció és takarékszövetkezet ezek után egy ernyőszervezet, a Takarékbank alá tartozik majd. Áder János köztársasági elnök viszont megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvénnyel. A jogszabályt többen is kritizálták, köztük Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. |
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el a végelszámolást. A PSZÁF az intézkedést azzal indokolta, hogy a cég elveszítette a tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált. Ez nem teszi lehetővé a biztonságos működést a takarékszövetkezet ügyfelei és partnerei számára, és súlyosan sérti a hitelintézeti törvény előírásait.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
