Nincs valóságalapja annak a pletykának, amely szerint a Buda-Cash botrány egyik indítéka az lett volna, hogy a kormányzat nem nézte jó szemmel azt, hogy az érintett négy pénzintézet az utolsó pillanatban ki tudott surranni az új takarékszövetkezeti integrációból - nyilatkozták lapunknak a szövetkezetekből átalakult társaságokat jól ismerők.
| Az ország legnagyobb brókerbotrányának további történéseiről itt olvashat >> |
Mindez azért nem állja meg a helyét - érveltek - mert elvben a 4 bank (BRB BUDA Regionális Bank, DDB Dél-Dunántúli Regionális Bank, DRB Dél-Dunántúli Takarék Bank és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank) "kiengedését" is meg tudták volna akadályozni a hatóságok, ha erről nem született volna megállapodás. Ismert, hogy más, kevésbé "szerencsés" hitelintézetet maga alá gyűrt az integráció.
Ezt nem tárhatták fel a banki ellenőrzések
Az érintett bankok gazdálkodása ugyanakkor sokak szerint rendben volt - van olyan forrás, amely szerint az elmúlt hónapokban a felügyeleti jogkört gyakorló MNB legalább hat vizsgálatot tartott és zárt le érdemi elmarasztalás nélkül az az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Banknál. Azt persze az ilyen vizsgálatok nem tárhatták fel, hogy a bank betétesei általi befizetések fedezetét jelentő állampapír-állomány mögött volt-e valódi fedezet, hiszen a vizsgálatnak nem volt dolga egy másik felügyelt piaci szereplő által kibocsátott fedezetigazolások ellenőrzése. Banki informátoraink szerint meglehet, hogy kevésbé a brókercég ügyfeleinek értékpapírjai, sokkal inkább a banki betétesek pénze van veszélyben a Buda-Cash botrány kapcsán.
Legyen végre felszámolás!
Emiatt és az elrendelt 60 ezer forintos kifizetési limit miatt majdnem mindenki szerint ésszerű lenne a 4 bank végelszámolásának mihamarabbi elrendelése. Ebben az esetben ugyanis az MNB által meghozott határozatot követően azonnal indulhatna az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) maximum 20 napos kártalanítási folyamata, nem lenne szükség a tavalyi takarék-csődökhöz hasonló 1-2 hetes átmeneti időszakra.
Rászorul az OBA a jegybanki hitelre
Persze, az is kérdés, hogy miből. Az OBA az elmúlt - takarék- és Széchenyi Bank-csődtől hangos - évet mintegy 11 milliárd forint körüli vagyonnal zárta, ehhez a múlt év végi befizetések után is érkezhetett 1,5-2 milliárd forint körüli tagdíj-befizetés. Jó eséllyel látható, hogy az OBA rendelkezésre álló vagyona nem lesz elég négy bank betéteseinek kártalanítására - a magasabb tagdíj mellett sem nagyon folyik be negyedévente 2 milliárd forintnál több az OBÁ-hoz, ráadásul júniusban kikerülnek a védett állományt (s így a tagdíjfizetést) meghatározó körből az ügyfelek által a hitelintézeteknél tartott letéti jegyek és kötvények, amely miatt csökken majd a díjalap. A fentiek miatt jó eséllyel az OBA rászorul majd az MNB Stabilitási Tanácsa által engedélyezett jegybanki hitel felvételére - majd ezt követően jó eséllyel a tagbankoktól szedi majd be rendkívüli befizetésként, vagy újabb díjemelés nyomán az érintett összeget.
A bankok fizetnek majd
A kereskedelmi bankok most képletesen verhetik a fejüket a falba: a mostani csődökre ugyanis még nem nyújt fedezetet az új, kockázatarányos OBA-díjképzés, amit egyre többek szerint kár volt megtorpedózniuk a hitelintézeteknek a múltban.
A helyzet egyébként is furcsa. Tavaly azért kellett mélyen a zsebükbe nyúlni a bankoknak, mert az átalakulás során az új takarékszövetkezeti integráció, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) lényegében ellenőrző mechanizmus nélkül, saját elképzelései alapján szórhatta ki a megítélése szerint kockázatos takarékokat az új kockázatközösségből, így terhelve a 90 százalékban a bankok által finanszírozott OBA-ra a kártalanítási kötelezettséget. Most új helyzet van: miközben az új integráció immár teljes felelősséget vállal tagjaiért, a bankrendszer legfrissebb tagjai okoznak új OBA-kockázatokat.
Ráadásul félő, hogy a kisebb, takarékszövetkezeti múlttal bíró átalakult hitelintézetekkel szembeni bizalom megcsappan, s ez újabb folyamatokat indíthat el - igaz, ekkor már az új integrációs szervezet, a SZHISZ is be kell hogy lépjen a kártalanításba, tekintve, hogy az egyetlen Duna Takarék Bank kivételével a többi takarékból átalakult bank SZHISZ tag.
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
