A Nemzetgazdasági Minisztérium a Buda-Cash-ügy után olyan törvényjavaslat benyújtására készül a jegybankkal is egyeztetve, amely alapján szigorítanánk a bírságolási szabályokat, vagyis a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhatna, ami erősítené a bírságolás elrettentő erejét. Az NGM azt javasolja, hogy a hitelintézetekhez hasonlóan a befektetési vállalkozásokat is 5 helyett 3 évente ellenőrizze részletesen a felügyelet.
Nem vezethet akárki egy brókercéget
Az előterjesztés a bírságolás szigorítása mellett pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát: jelenleg a törvény a jó üzleti hírnévhez köti a pénzügyi intézmények vezető tisztségviselőinek kinevezését, de a felügyeletre bízza, hogy eldöntse, mi számít jó üzleti hírnévnek. A módosítással törvényi szinten még világosabbá válnak – az egyébként uniós szinten is megjelenő - szabályok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának.
Varga Mihály egy korábbi interjúban azt mondta: furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől - példaként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját.
A villanyszámlát nem az értékpapírszámláról kéne kifizetni
A rendelet tartalmazná az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak hatékonyságát és gyorsaságát növelő javaslatokat, illetve bővítené azok körét, akik a testülethez fordulhatnak, emellett a csomag egyes EU-s intézkedéseket is átvezetne a magyar jogrendbe – írja az NGM.
A javaslat pontosítaná az értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmi számlák használatát, hogy kizárólag az értékpapír-műveletekhez lehessen felhasználni ezeket, ne pedig egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak fizetésére.
Hol van már a 400 forint alatti euró – továbbra is 410 felett maradt az árfolyam. 
