Három modell szerint fizethetik vissza a svájci frank alapú hiteleket Horvátországban: euróra válthatják; egy úgynevezett ballon törlesztési típusú hitelszerződés szerint vagy úgy, hogy a hitelre vásárolt ingatlanok a bankok tulajdonába kerülnek és a banktól bérlik tovább az adósok. Ebben egyezett meg Boris Lalovac pénzügyminiszter, a központi bank és a kereskedelmi bankok képviselőivel – írta a Jutarnji List pénteken.
Mi a ballon?
A "ballon" törlesztés a magyarországi árfolyamgát-konstrukcióhoz hasonlít leginkább, amikor az árfolyam különbözet elkülönül az adósságtól és a hitelező bank és az állam is szerepet vállal a törlesztéséből. A bankok különböző intézkedéseket alkalmaznának ügyfeleikkel szemben attól függően, milyen a jövedelmi és vagyoni hátterük, valamint, hogy mire költötték a felvett összeget – írta a lap.
A lap beszámolt arról is, hogy a bankok készek magukra vállalni a szociálisan hátrányos helyzetűek hiteleinek költségeit, de továbbra sem hajlandók ugyanezt megtenni azokkal a hitelesekkel, akik szerintük „jól állnak”, és luxus hajókra, tengerparti házak vásárlására vagy egyéb befektetési tevékenységre költötték a kölcsönt.
"Eurósítás" vagy vagy bérlés?
Az adósok egy része a svájci frank alapú hiteleket euróra válthatná, és a költségek kiegyenlítése után euró alapú árfolyamon fizetné tovább a részleteket, olyan kamatokkal, amelyek az euró hitelesekre érvényesek.
Akik sem ezt, sem az árfolyamgátas törlesztést sem tudják vállalni, azoknak egy harmadik modellt ajánlanának fel. A bankok visszavennék a lakásokat, a hitelezők pedig nem a hitelt törlesztenék tovább, hanem kedvezményes díjjal visszabérelnék az ingatlanokat, amelyekre elővásárlási joguk marad. A lap úgy véli a legtöbben a hiteleik euróra váltást fogják választani.
Az állam is besegít
A hírek szerint az állam úgy segítene a hitelesek problémájának tartós megoldásában, hogy bankoknak különböző adókedvezményeket adna, de hozzájárulna a legrosszabb anyagi helyzetben lévő hitelesek törlesztő részleteinek fizetéséhez is. Így például azoknak, akik úgy döntenek, hogy lakásaikat visszaadják a banknak és inkább bérletet fizetnek, a bérleti díj egy részét az állam magára vállalná.
Azok a lakások, amelyek így a bankok tulajdonába jutnak, a lap információi szerint egy erre a célra létrehozott ingatlanalapba kerülnek. A horvát parlament még múlt héten megszavazta a kormány által előterjesztett fogyasztói kölcsönökről szóló törvényjavaslatot, és rögzítette a frank árfolyamát.
A románok nem akarnak eredeti árfolyamon "lejesíteni"
A Román Nemzeti Bank (BNR) ellenzi, hogy a politikai döntéshozók a frankhitelek eredeti árfolyamon való lejre váltásáról alkossanak jogszabályt, mert egy ilyen beavatkozás a bruttó hazai termék 0,8 százalékát kitevő veszteséget jelentene a romániai bankoknak - közölte Mugur Isarescu, a BNR kormányzója pénteken.
A jegybank vezetője első ízben lépett a nyilvánosság elé, amióta a svájci frank - az euróval szembeni árfolyamgát eltörlése nyomán - váratlanul megerősödött, ami Romániában is 75 ezer frankhitelest nehéz helyzetbe sodort.
Isarescu szerint a frankhitelesek által követelt átváltás 5,7 milliárd lejes (400 milliárd forint) veszteséget jelentene. A kormányzó arra figyelmeztetett: az érintett bankok kártérítési pereket indítanának az állam ellen, Románia pedig eltávolodna az euró bevezetésétől.
Ez a „gig economy.” 
