Dacára annak, hogy szerdán a kormány elé kerül, még nagyon sok kérdés nyitott a magáncsőd-eljárás szabályozásával kapcsolatban – értesült a Privátbankár.hu. Arról, hogy a jogszabállyal foglalkozni fog a kormány, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszélt pénteken, a Fidesz-KDNP frakció közös ülése után. Elmondása szerint a jogszabály alapján a családi (magán) csődeljárás megakasztja a végrehajtás folyamatát, sőt, két évig terjedő moratóriumot is lehetővé tesz majd. Az intézkedés megóvja a lecsúszástól azokat a nehéz helyzetbe került családokat, akiknek van némi jövedelmük.
|
Példa van Európa 11 országában működik jelenleg valamilyen formában a magáncsőd-intézménye. A téma nálunk is fel-felmerül, de a legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy a devizahiteles elszámolás és forintosítás okán ismét okafogyottá válik a szabályozás, amit - hasonlóan az üzletek vasárnapi zárva tartásához - eddig csak a kisebbik kormánypárt tartott folyamatosan napirenden, míg a Fidesz inkább más irányokat tartott fontosnak. |
A szabályozással kapcsolatos információkat tovább bővítette Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke, aki a Magyar Hírlapnak nyilatkozott. Tájékoztatása szerint a szabályozás legkésőbb 2016-tól lépne hatályba, de elképzelhető a fokozatos hatályba léptetés is. Véleménye szerint a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása átszabja a korábbi, fizetési terhekkel sújtott magyarországi helyzetet, így át kell számolni, hogy mekkora lesz majd az érintettek köre. Elképzeléseik szerint a magáncsőd azokra vonatkozna, akiknek negatív vagyonuk lesz, vagyis az adósságuk meghaladja a vagyonukat. Döntően fogyasztói tartozások kerülnek a fókuszba. Így például rezsitartozás, személyi kölcsönök, áruhitelek vagy éppen bankkártyatartozások.
A KDNP-s javaslat a németországi modellhez áll közel, amelynek lényege, hogy hosszú távú, kiszámítható megoldást kaphat az önként jelentkező érintett, de a hitelezők sem járnak rosszul.
Nincs még kiérlelt javaslat
A KDNP-s politikus is utalt rá, hogy bár a Fidesz-frakció elvben támogatta pártja javaslatát, egyelőre a kormány sem alakította ki az álláspontját, tehát semmi sem dőlt még el. Rétvári szerint az Igazságügyi Minisztériumnál van a tervezet, ott dolgozzák majd ki a végső verziót. Ennek nyomán még további egyeztetésekre is sor kerül, elképzelhető, hogy a pénzügyi intézményeknek is lesz olyan javaslatuk, amely bekerülhet a jogszabályba.
Rétvári szerint az alapkoncepció az, hogy akinek van hajlandósága és anyagi képessége arra, hogy a lehető legtöbbet fizessen vissza tartozásából, az az életben kapjon egy második lehetőséget is. Gyakorlatilag ez a hitelezőknek az érdekük, hiszen jóval többet kaphatnak vissza a követelésükből, mint jelen helyzetben. Fontos azonban, hogy ez egy törvény általi eljárás legyen, amelyben nem korlátlan, csak bizonyos mértékű adósság elengedésére kerülhet sor. Ennek kapcsán az államtitkár arról beszélt, hogy a bekerülésre néhány százezer forintos alsó limitet kell létrehozni, különben a működési költségek nem fedezik majd az eljárást. Másrészt nem akarnak több tízmillió forintos vagyonokat sem megmenteni – így legfeljebb néhány milliós adósságra vonatkozna majd a családi csődvédelem.
Dinamikus arányok kellenének
Ugyanakkor a vita jelenleg azon megy a szakmai berkekben, hogy a KDNP fix kielégítési szinteket határozna meg, amelyek teljesítése esetén a hitelezőnek (banknak vagy pl. közüzemi szolgáltatónak) a családi csőd alatt álló további tartozását el kellene engednie. Pénzügyi szakértők ezzel szemben azt vetik fel a megoldással kapcsolatban, hogy egy dinamikus megoldás minden félnek jobb helyzetet okozna. Meglehet ugyanis, hogy a családi csődvédelmet kérő valóban olyan kilátástalan helyzetbe kerül, ahol a feltételek folyamatos és pontos betartása ellenére sem sikerül elérni a megkövetelt adósság-szint visszafizetést. Ilyen esetben méltánytalan lenne az érintett elzárása a második esély lehetőségétől, pusztán azért, mert nem teljesített egy bizonyos százalékos mértéket. Ugyanígy viszont a hitelező érdekei sérülnének akkor, ha az adósnak akkor is csak korábbi tartozásainak bizonyos – mondjuk 40 százalékos – mértékét kellene visszafizetnie, ha közben anyagi helyzete megjavult és magasabb törlesztést is elbírna.
Minimálbérből adósságszolgálat?
Továbbra is komoly kérdéseket vet fel az, hogy a családi csőd esetén kirendelt vagyonfelügyelő (ellenőr) csak a hivatalos, vagy valóban a teljes jövedelemre láthat-e rá. A minimálbérre bejelentettek országában ugyanis rendkívül nehéz érdemi adósságszolgálatot tervezni akkor, ha az adósnak csak és kizárólag a papíron kimutatott jövedelme szolgálna fedezetül a törlesztésre.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
