Jelentős átalakulás: 80 ezer kriptós tűnt el a hazai piacról – hoz változást a Tisza?

Látványosan átalakult a magyar kriptopiac egy év alatt, ami a lenyomata szűk egy év szabályozói beavatkozásainak. Egyrészt 2025 nyarán a Büntető Törvénykönyvben új szabályokat vezettek be a kriptoeszközökkel való visszaélésekre, másrészt 2025 decemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Orbán-kormány döntésének megfeleően úgynevezett validátorokat kapcsolt be a kriptós kereskedési folyamatba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kriptoeszközt csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehetett pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. A lépéseknek meg lett az eredménye, ezt jól bemutatja a PwC friss, 2026 júniusában elvégzett felmérése. A kérdés, hogy mit fogunk látni egy év múlva a piacon, hiszen a Tisza-kormány már elkészítette azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja a korábbi szigorításokat: megszünteti a kriptovaluták kriminalizását, és kiiktatja a validátorokat a rendszerből. 

A PwC tavalyi kutatása szerint Magyarországon már 2025-ben is mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság igen szűk szelete. Azóta ez a szám tovább csökkent, a kriptósok köre 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38 százalékos lemorzsolódás.

A felmérés két tényezőt nevez meg a csökkenés okaként: egyrészt a szigorodó szabályozási környezetet, másrészt a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnését.

Elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött. 

Belépett a validátor, a valós piaci szereplők pedig leléptek 

A Revolut tavaly decemberben jelentette be, hogy kivonul a kriptoszolgáltatása Magyarországról. Erről akkor elsőként a Portfolio írt, a szolgáltató által az ügyfeleknek frissen kiküldött értesítő levelére hivatkozva. A Revolut tájékoztatása szerint a „megfelelőség fenntartása” és a helyi szabályozói követelmények miatt kényszerültek erre a lépésre.

A kivonulás előzménye, hogy június végén módosították a Büntető Törvénykönyv egyes szabályait, és július elsejétől új szabályokat vezettek be a kriptoeszközökkel való visszaélésekre. A változtatás lényege, hogy börtönbüntetést helyez kilátásba annak, aki engedély nélkül nyújt ilyen szolgáltatást. Aztán jött az újabb csapás: 2025 végén a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy bevezetik az úgynevezett „validátori” kötelezettséget. Így a Revolut, a CoinCash, a MoonPay és több más cég is megszüntette, vagy felfüggesztette magyarországi működését a kripto tranzakciók tekintetében.

Nálunk a globális átlagnál nagyobb a visszaesés

A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy mérsékeltebb legyen a kockázatvállalási kedv. 

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erős volt, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74 százaléka ezen a felületen keresztül kereskedett. „A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött” – értékelt Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A PwC felmérése szerint az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A kutatásban résztvevő válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel. 

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlásában is átrendeződés volt megfigyelhető. Az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de ezzel ellentétesen a 100-500 ezer forintos kitettségek súlya 13, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett, nagyobb szerepet kapnak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A PwC felmérésében a válaszadók 44 százaléka jelölte meg az érdeklődés hiányát a fő visszatartó tényezőként. 25 százalékuk mondta azt, hogy kevés ismerete van erről a befektetési formáról, a biztonsági aggályokat a megkérdezettek 20 százaléka említette, a szükséges tőke hiányát pedig 19 százalék, de a magas befektetési kockázat is sokak szerint akadály, ezt a válaszadók 18 százaléka említette. 

Az aktív befektetők többsége sem növeli a kitettségét: 74 százalékuk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46 százalékuk nem változtatna a kriptobefektetései mértékén, és 28 százalék is legfeljebb kismértékű növelést tervez. 

A Tisza-kormány még júniusban lépett

Magyar Péter még miniszterelnök-jelöltként ígéretet tett arra, hogy megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását. Bár ez a bejelentés a kampány alatt kevésbé került a fókuszba olyan fontos kérdések, mint az uniós források hazahozatala, vagy az egészségügy és az oktatás súlyos problémái mellett, bő egy hónapja, június 10-én Magyar Péter és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter közösen jelentették be, hogy véget vetnek a korábbi, súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozásnak.

Tanács Zoltán Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy „Magyarországon a NER jó szokása szerint 2025 végén egyik napról a másikra született egy olyan rendszer, amely Európában szinte példátlan módon külön „validátori” kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Először egyetlen cég, később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tettek működésképtelenné."

A miniszter emlékeztett arra, a magyar szabályozás annyira indokolatlanul szigorú, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben emiatt. A Tisza-kormány ezért úgy döntött, hogy visszatér az arányos és kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadja Magyarországnak az esélyt, hogy alkalmazhassa a blokklánc-alapú technológiát. Ez a korlátozások eltörlését és a validátori szerep megszűntetését jelentik. 

A szabályozások hatályon kívül helyezésről szóló, társadalmi egyeztetésre szánt javaslatot a kormany.hu oldalán lehetett véleményezni június közepéig, azóta a kész jogszabálytervezet is már elérhető ugyanezen a felületen.