– Lesz háború?

Boér Levente: Nagy valószínűséggel nem, senkinek nem érdeke. A szankciók sokkal hatásosabb választ jelenthetnének.

– Mennyire lesznek, mennyire lehetnek erősek az EU-s szankciók?

Boér Levente

B. L.: Úgy tűnik, hogy az EU megbékélt a Krími félsziget leválasztásával és nem akarja eszkalálni a helyzetet. Az oroszok is elérték a céljukat – Putyin népszerűsége is sokat emelkedett –, és megúszták szimbolikus szankciókkal. Így nem áll érdekükben eszkalálni a helyzetet és komolyabb szankciókat kockáztatni.

– Okoznak-e recessziót az EU-ban, Magyarországon a szankciók?

B. L.: Az eddig bejelentettek nem.

– Kivonulnak a külföldiek az orosz tőzsdéről?

B. L.: Ez a folyamat már jelenleg is zajlik, elsősorban az amerikai befektetőkön lehet kormányzati nyomás. Ugyanakkor az orosz tőzsde az elmúlt években sem volt "divatos", a legtöbb befektető – az indexkövető ETF-eken kívül – a kimondottan Oroszországra dedikált (specializálódott – a szerk.) alapok közül került ki és a jelenlegi olcsó szinteken nem biztos, hogy kivonul.

Sőt akár megjelenhetnek a value investorok (értékalapú befektetők), mert nagyon olcsó az orosz piac és kedvező esetben sokat emelkedhet. A legnagyobb veszélyt talán az jelenti, ha az orosz piacot kiszednék valamilyen ok miatt a fejlődő piaci indexekből, mert az az ETF-eket és sok más fejlődő piaci benchmarkolt (azaz az irányadó indexek alapján befektető) alapot eltántorítana, de ennek egyelőre nincs jele.

– Eleget esett-e már az orosz tőzsdeindex?

B. L.: Ezt nem lehet tudni. Olcsónak nagyon olcsó, de most a politika mozgatja az eseményeket.

– Érdemes beszállni az orosz részvénypiacba?

B. L.: Nagy a hozampotenciál de nagy a kockázat is.

– Hogy lehet, hogy az ukrán tőzsdeindex először húsz százalékot emelkedett? Igaz, utána esett tízet a Bloomberg szerint, de még mindig magasabb, mint a válság kitörése előtt?

B. L.: Az ukrán index az ellenzéki erők hatalomátvételének hírére emelkedett, az orosz beavatkozáskor esett. A helyi tőzsdén nem vagyunk jelen, ezért csak találgatni tudunk a kérdéssel kapcsolatban, valószínűsítjük, hogy az alacsony likviditásnak és a külföldi befektetők hiányának tudható be az orosz tőzsdével szembeni felülteljesítés.

– Van komolyan vehető ukrán részvénypiac? Érdemes beszállni?

B. L.: Nincs. Van egy pár érdekes mezőgazdasági cég, amelyik olcsó és jól menedzselt, de ezek nem a helyi, hanem a londoni vagy varsói tőzsdén jegyzettek.

– Mi vár az orosz és ukrán devizákra?

B. L.: Mindkét deviza a válság előtti szinteknél jóval gyengébb szinten stabilizálódik. Hosszabb távon a rubelnek komolyabb esélyei vannak a visszaerősödésre.

– És mi vár vajon a forintra?

B. L.: A választásokat követően várhatóan gyengülés, de ez nem függ össze az ukrán válsággal, sokkal inkább a hazai gazdaságpolitika következménye.

B. L.: Persze, folyamatosan, a kitettséget fenntartjuk – persze alul és felülsúlyozásokkal –, de az összetételt folyamatosan módosítjuk, mert a nagy csapkodásban sok inkonzisztens árváltozás van. Ezt próbáljuk kihasználni.

– Általában milyen eszközöknek kedvez az ukrajnai válság?

B. L.: A szokásos menedékeszközöknek. Mint az arany, a dollár – bár ez utóbbi egyelőre nem erősödik annyira, mint várható lenne –, a svájci frank.