3,1 százalék alá csökkent a 10 éves magyar államkötvény hozama, ez június eleje óta a legalacsonyabb érték. A lengyel hasonló papír hozama 2,83 százalék, a cseh adat mindössze 1,92 százalék.
Az, hogy a miénk a legmagasabb, nem véletlen: nálunk magánszemélyként bárki vehet 3 százalékos kamatra két éves állampapírt, de inflációkövető kötvényt vesz, 4 százalékot is kap. Ilyen körülmények között érthető módon kisebb a kereslet az így csak intézményivé degradálódott államkötvények iránt.
A tegnapi kiadós zuhanás után ma emelkedtek az európai tőzsdék, jellemzően másfél százalék körüli mértékben, azonban így is gyenge évet zártak: a DAX közel 20 százalékkal van lejjebb, mint az év elején, a francia CAC-40 éves gyengülése 12 százalék.
|
| CAC-40 index, egy év |
Az amerikai indexek ma alig mozdulnak, kis pluszban vannak, de nem lepődnénk meg, ha ma is nap végén jönne egy felhúzás, mint tegnap. Így még lehetne szépíteni az éven, hisz az S&P 500 index vesztesége most az év elejéhez képest csak 6 százalék. A nagy visszaesés, 15 százalék az október eleji csúcshoz képest mérhető. Míg Európában már év elején tetőztek a piacok, Amerikában még őszig kitartott az emelkedő trend.
A BUX 0,3 százalékkal emelkedett 39 138 pontig, az OTP 1,25 százalékot erősödött 11 290 forintig, a Telekom 0,8 százalékkal került feljebb 440 forintig, a Richter viszont 1,3 százalékkal gyengült 5430 forintig.
Még mindig nincs 2019-es minimálbér, ami valami nagyon furcsa dologra utal. A munkaadók és munkavállalók egyezkedése már karácsony előtt véget ért eredménytelenül, a pénzügyminiszternek már meg kellett volna határozni a mértéket. El sem tudjuk képzelni, miért nem került erre sor, az év hétköznapjai kifogytak, bár elvileg még a szilveszteri pezsgődurranás előtt 5 perccel is be lehet jelenteni a dolgot.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
