A délutáni órákban ismét történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, a jegyzés ugyanis 339,71-ig ment. A magyar fizetőeszköz a reggeli órákban még egy egységgel alacsonyabb szinten állt, de az egy euróért fizetendő összeg napközben lassan kúszott felfele, míg el nem érte az említett magasságot. Igaz, onnan némileg visszább csúszott, de később is a 339-es szint felett volt. Három óra után aztán újra gyengülni kezdett az árfolyam, és tényleg fillérekre került a kurzus a lélektani 340-es szinthez.
Vélhetőleg az eddigi folyamatok folytatódtak, és a forint erősen negatív reálhozama, illetve a magyar bankközi piacon tapasztalható alacsony hozamok állnak továbbra is a háttérben. Ezek miatt nem igazán érdemes a befektetőknek forintot tartani, és inkább szabadulnak a magyar fizetőeszköztől. Az alacsony kamatszint azért is hat a forint árfolyamára, mert mind a lengyel, mind a cseh bankközi piacon kialakuló hozamok ennél legalább 1 százalékponttal magasabbak. Így a nagy tételben játszó befektetőknek és pénzügyi intézményeknek megéri forintban hitelt felvenni, amit eladnak és a régiós piacokon helyezik ki ezeket az összegeket magasabb kamatra.
Több szakértő is azt jelezte korábban, hogy amíg az MNB nem szigorít, addig várhatóan lassan, de folyamatosan morzsolódik majd le a magyar fizetőeszköz árfolyama. A jelek pedig azt mutatják, hogy a jegybank továbbra sem kíván komolyabb lépéseket tenni. Ezt erősíti a monetáris tanács (MT) legutóbbi ülésének most publikált jegyzőkönyve is. Eszerint az MT tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek januárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat és mínusz 0,5 százalék a betéti kamat - közölte a jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.
A tanács a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta. Azt hangsúlyozzák továbbra is, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (Azt viszont mi tesszük hozzá, hogy az utóbbi hónapokban annak ellenére is inkább a kivárás volt jellemző, hogy az infláció és a maginfláció is kilépett az MNB által kívánatosnak tartott sávból.)
Igaz, az MNB azt hangsúlyozta a jegyzőkönyvben, hogy az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat mutatókra.
A jegybank az utóbbi időben komolyabb szóbeli intervenciót sem alkalmazott az árfolyam gyengülésének akadályozására. Korlátozták viszont a deviza swapokat, amelyet vélhetőleg jelzésértékűnek szántak. Az első esetben a piac heves forinterősödéssel reagált erre, a következő alkalommal már jóval visszafogottabb volt a piaci reakció, míg hétfőn hiába csökkent az állomány újabb 64 milliárd forinttal, ennek szinte semmilyen hatása sem volt a forint kurzusára.
A közelmúltban lapunk virtuális hasábjain Barlai Róbert pénzpiaci szakértő mutatta be a folyamatokat egy érdekes aspektusból, igaz, az írása összességében inkább kérdéseket vetett fel, ő sem tudta megfejteni, hogy meddig gyengülhet még a forint.
A koradélutáni órákban ismét történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, a jegyzés ugyanis 339,71-ig ment. A magyar fizetőeszköz a reggeli órákban még egy egységgel alacsonyabb szinten állt, de az egy euróért fizetendő összeg napközben lassan kúszott felfele, míg el nem érte az említett magasságot. Igaz onnan némileg visszább csúszott, de később is a 339-es szint felett volt.
Vélhetőleg az eddigi folyamatok folytatódtak, és a forint erősen negatív reálhozama, illetve a magyar bankközi piacon tapasztalható alacsony hozamok állnak továbbra is a háttérben. Ezek miatt nem igazán érdemes a befektetőknek forintot tartani, és inkább szabadulnak a magyar fizetőeszköztől. Az alacsony kamatszint azért is hat a forint árfolyamára, mert mind a lengyel, mind a cseh bankközi piacon kialakuló hozamok ennél legalább 1 százalékponttal magasabbak. Így a nagy tételben játszó befektetőknek és pénzügyi intézményeknek megéri forintban hitelt felvenni, amit eladnak és a régiós piacokon helyezik ki ezeket az összegeket magasabb kamatra.
Több szakértő is azt jelezte korábban, hogy amíg az MNB nem szigorít, addig várhatóan lassan de folyamatosan morzsolódik majd le a magyar fizetőeszköz árfolyama. A jelek pedig azt mutatják, hogy a jegybank, továbbra sem kíván komolyabb lépéseket tenni. Ezt erősíti a monetáris tanács (MT) legutóbbi ülésének most publikált jegyzőkönyve is. Eszerint az MT tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek januárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat és mínusz 0,5 százalék a betéti kamat - közölte a jegybank a december 17-i kamatdöntő ülésről kedden kiadott rövidített jegyzőkönyvében.
A tanács a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta. Azt hangsúlyozzák továbbra is, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (Azt viszont mi tesszük hozzá, hogy az utóbbi hónapokban annak ellenére is inkább a kivárás volt jellemző, hogy az infláció és a maginfláció is kilépett az MNB által kívánatosnak tartott sávból.)
Igaz, az MNB azt hangsúlyozta a jegyzőkönyvben, hogy az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamatmutatókra.
A jegybank az utóbbi időben komolyabb szóbeli intervenciót sem alkalmazott az árfolyam gyengülésének akadályozására. Korlátozták viszont a deviza swapokat, amelyet vélhetőleg jelzésértékűnek szántak. Az első esetben a piac egyébként heves forinterősödéssel reagált erre, a következő alkalommal már jóval visszafogottabb volt a piaci reakció, míg hétfőn hiába csökkent az állomány újabb 64 milliárd forinttal, ennek szinte semmilyen hatása sem volt a forint kurzusára.
A közelmúltban lapunk virtuális hasábjain Barlai Róbert pénzpiaci szakértő mutatta be a folyamatokat egy érdekes aspektusból, igaz az írása összességében inkább kérdéseket vetett fel, ő sem tudta megfejteni, hogy meddig gyengülhet még a forint.
Két számjegyű hozamot ért el tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt. 
