Három elmélet, hogy miért zuhant óriásit a bitcoin

Bitcoin-bányász? (Fotó: Eidenpenz József)

Miért zuhant a bitcoin árfolyama kevesebb mint két hét alatt több 40 százalékot? – találgatják az ezzel foglalkozó weboldalak tucatjai. A többi kriptodeviza esése többnyire meghaladta a bitcoinét, az egész piac kapitalizációja 205-210 milliárd dollárról 115 milliárdig esett november 25-én, ma korrekció után 135 milliárd körül van. A bitcoin a 19 500 dollár körüli csúcsról a mélyponton 3500-ig zuhant, ez 82 százalék.

Az első ötlet az volt, hogy a bitcoinból tavaly kivált bitcoin cash újabb szakadása okozhatott olyan bizonytalanságot a piacon, ami széterjedt a többi kriptodevizára. Két programozói csoport egymás ellen háborúzott (“hash war”), november 15-től próbálva átvenni a bitcoin cash feletti irányítást. (Leegyszerűsítve a bitcoinnál és közeli rokonainál a blokkláncot működtető számítógépek számítási teljesítménye határozza meg, mely résztvevőnek mekkora szavazata van a rendszerben.)

E napon jött az első árzuhanás. Elköltöttek erre a harcra több millió dollárt, majd egy hét után hirtelen leálltak.

Egy hónap (Grafikon: coinranking.com)

Bányászhardver kilóra

Egy másik elmélet szerint a bitcoin– és más kriptodeviza-bányászok költségeinél kell a magyarázatot keresni. Az utóbbi időben sok bányász kilépett a piacról, mivel nem éri meg a tevékenységük, sőt volt, aki csődöt jelentett (pl. Giga Watt, USA). (A "bányászok" bonyolult matematikai feladványok megoldásáért kapják az új bitcoinokat, de eközben működtetik a rendszer elszámolásait, bonyolítják tranzakcióit is.)

Összeomlott a bányász-hardverek (speciális chipekkel ellátott számítógép-egységek) piaca, a régebbi használt modelleket nagyon olcsón, “kilóra” meg lehet venni. Az NVIDIA chipgyártó, videokártya-gyártó részvényének tőzsdei árfolyama is emiatt zuhanhatott le november 15-től, 202 dollárról 142 dollárig, most 154 dollár.

Kinek jut több bitcoin?

A bányászok tevékenysége normális körülmények között valószínűleg kevéssé befolyásolja az árakat. Az újonnan létrejövő bitcoinok mennyisége ugyanis állandó, a bitcoin-rendszerbe van kódolva, ráadásul idővel csökken (néhány évente feleződik). A bányászok a kapott bitcoinok nagyobb részét rendszerint eladják, hogy költségeiket fedezni tudják, főleg az elektromos áramot.

Ha a bitcoin ára csökken, a bányászok egy része felhagy a tevékenységgel, de a megmaradóknak több jut a létrejövő új bitcoinokból. Ha az ár emelkedik, több lesz a bányász, de egyenként kevesebbet kapnak ugyanazért a teljesítményért. A rendszer lényegében önszabályozó.

Eddig tartogatták

A bányászok így a piacon levő bitcoinok kínálatát növelik vagy csökkentik, a keresleti oldalt nem. Csakhogy sok bányász valószínűleg sokáig félrerakta a költségek fedezése felett megmaradó bitcoinok jelentős részét, hogy valamikor, például egy újabb árrobbanásban drágábban értékesíthesse. (A kriptó-szlengben, “HODL-olta”.) Eddig spekuláltak, most azonban ezek a “megtakarítások” hirtelen a piacra ömölhettek.

Sok lett a villanyszámla

A hírek szerint a világ számos országában emelték az áram árát az utóbbi időben, vagy szüntették meg az állami dotációt a kriptodeviza-bányászok számára, a legfontosabb Kína, Norvégia lehet.

November 16-i jelentésében a Fundstrat Global Advisors 7000 dollárra becsülte a bányászok átlagos költségét bitcoinonként, bár nagy a szórás aszerint, ki mennyiért kapja az áramot – írta a Bloomberg. A Forbes szerint Kínában és Szaúd-Arábiában 3100, Kanadában 4000 dollár a költség, nem világos, hogy emelés előtt vagy után.

Öt év (Grafikon: coinranking.com)

Lopás Kuala Lumpuri szerverrel

Egy új magyarázatról számolt be a magyar Variance blog tegnap. Szerinte még hónapokkal korábban valaki rosszindulatú kódot, egyfajta vírust (malware) rejtett el egy általános célú, széles körben használt szoftvermodulban. Ezt azután a bitcoin cash-háború környékén aktiválta, és ellopta vele a BitPay CoPay pénztárca-alkalmazásának titkos kulcsait. (A BitPay közleménye szerint a BitPay népszerű mobilfizetési alkalmazást ez nem érinti.)

Ezzel állítólag legalább 100 bitcoint, vagy 1000 bitcoin cash-t tartalmazó számlákat ürítettek ki, egy Kuala Lumpur-i szerverre küldve a titkos hozzáférési kulcsokat. Majd valószínűleg két nagy tételben ráborították a piacra az ellopott értékeket. Csak ezt a bitcoin cash-háború okozta felfordulás közepette nem vették egykönnyen észre a piaci szereplők.

Nincs itt semmi látnivaló

Nagyon valószínű, tehetjük hozzá az elméletekhez, hogy mint általában, az ármozgásokat nem egy tényező okozza, hanem számos tényező együttes hatásaként alakulnak ki. Ezen kívül “nem az árfolyam a lényeges, hanem a technológia” – hallhattuk már sokszor a kriptodevizák kapcsán. Még akkor is, amikor 2015 elején mintegy 170 dollárig esett a bitcoin.

Egy év (Grafikon: coinranking.com)

A kriptodeviza-fejlesztések az árak esése ellenére sem állnak le. Sok vállalkozás korábban akkora tőkét gyűjtött össze (például ICO-kkal), hogy évekig tudja finanszírozni a munkát. De a “mainstream”, hagyományos gazdaság szereplői sem írták le teljesen a szektort.

Megtartják, elhalasztják

Például egy mai hír szerint a Nasdaq a VanEck’s befektetési társasággal együttműködve új kriptodeviza-termékek bevezetését tervezi a jövő év első negyedévében. Ezt Gabor Gurbacs, a VanEck egyik vezetője jelentette be a Coindesk konferenciáján.

Svájcban Amun ETP (tickerkód: HOLD) néven új tőzsdén jegyzett terméket vittek tőzsdére a zuhanás kellős közepén, amely az öt legnagyobb kapitalizációjú kriptodevizába fektet. Forgalma állítólag kiugró, napi 425 millió svájci frank.

A New Yorki Tőzsdéhez kapcsolódó ICE együttműködésével készülő Bakkt nevű kriptodeviza-platform sokak által várt elindítását, amely szintén a hagyományos befektetési világhoz vinné közelebb a kriptókat, viszont elhalasztották december közepéről január 24-re.

(További optimista és pesszimista cikkeink a témában itt»»», itt»»» és itt»»».)

(Ez a cikk semmiképpen sem jelent befektetési tanácsadást, és nem biztat semmilyen termék, kriptodeviza vagy más eszköz megvételére, csupán ismeretterjesztési célokat szolgál.)